Diagnosys.hu, Egészségügyi hírek,
Diagnosys.hu, Egészségügyi hírek,
CIKKEK
     
REGISZTRÁCIÓ
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
számláló
Indulás: 2003-08-06
     
KÖRKÉP
KÖRKÉP : Anatómia, sejtek, szövetek felépítése

Anatómia, sejtek, szövetek felépítése


 

 
Anatómia  Dr. Bors Melinda
A sejtek felépítése és működése
 Protoplazma
– az élő szervezetet felépítő anyag
– 70%-ban a vizet,
– 30%-ban szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz
 Szerves anyagok: fehérjék, nukleinsavak,összetett   szénhidrátok, lipidek.
 Szervetlen anyagok: Ásványi anyagok, ionok (nátrium, klór,
kálium, kalcium stb.).
– A protoplazma legkisebb működési egysége a sejt.
A sejt felépítése
 Az ember -100 000 billió sejtből áll.
 Sejt (cellula vagy cytos): Az élő szervezet azon legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel
rendelkezik, mozog, ingerelhető, anyagcseréje van,növekszik és szaporodik.
 Részei:
– Sejtmag
– Citoplazma
– Sejtorganellumok
– Sejthártya
A sejt felépítése
 Sejtmag:
– citoplazmától a maghártya választja el
– sejt élettani folyamatainak irányítását végzi. tartalmazza az örökítő anyagot (23 pár kromoszómát)
– kromoszómák kromatin rögök formájában találhatók a sejtmagban
– osztódáskor fonalas szerkezetűvé válnak
– száraikban található a DNS, melynek egy meghatározott szakasza a gén. Az emberi tulajdonságokért mintegy 36 000 gén felel.
A sejt felépítése
 Citoplazma:
– sejt legnagyobb tömegét kitevő sejtalkotó
– sejtmag és a sejthártya között található
– állományát víz, szerves és szervetlen anyagok képezik
– Megkülönböztetünk egy belső lágyabb és egy külső szilárdabb állományát
– plazma és a mag aránya állandó
 
 Sejt organellumok:
– citoplazmába ágyazott sejtalkotó elemek,
– feladata a mag irányításával a sejt élettani folyamatainak biztosítása.
– Golgi - apparátus,
– mitocondrium,
– endpolazmatikus retikulum ...stb./
 
 Sejthártya:
– a plazma részének tekinthető.
– zsír- és fehérjemolekulákból álló kettős falú hártya,
– határolja, de egyben összeköti környezetével a sejtet.
A sejt életműködése
 Sejtanyagcsere:
– Sejtépítő és bontó folyamatok összessége.
 Sejtmozgás:
– sejt hely, vagy helyzetváltoztatása
– cytoplazmában létrejövő áramlás hatására jön létre, melynek során a sejtből állábak nyúlnak ki. Ez az ún. amöboid mozgás /falósejtek/.
– nyúlványa segítségével is mozoghat (pl. ondósejt).
A sejt életműködése
 Sejtingerlékenység:
– sejt reagál a környezetéből ráható ingerekre.
– különféle ingerekre, azonos sejtcsoportok, mindig csak egyféle választ adnak, pl. izomösszehúzódás.
 Sejtnövekedés:
– a sejt táplálkozása következtében a citoplazma növekszik.
– ha elér bizonyos nagyságot, kettéosztódik, vagy elpusztul.
 Sejtosztódás
Szövetek
 Szövet: hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége.
 A sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység.
 A szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány (intercellularis állomány) tölt ki.
 
 Négyféle szövet van:
– hámszövet,
– kötő- és támasztószövet,
– izomszövet,
– idegszövet.
Hámszövet
 sejtek 5-6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejt közötti állomány hiányzik, ereket, idegeket nem tartalmaz.
 testfelszínt kívülről borítja és a testüregekben is megtalálható
 Típusai:
– fedőhám (bőr, üreges szervek),
– mirigyhám (mirigyfelépítés),
– pigmenthám,
– érzékhám
 Megkülönböztetünk egy és több rétegű hámot is. Alak szerint lehet lap -, köb -, és hengerhám.
Kötőszövet
 sejtekből (fibrociták, hízósejtek, stb.) valamint sejtközötti állományból állnak (szerves, szervetlen anyagok).
 típusai:
– embrionális,
– érett kocsonyás,
– tömött / ín /,
– laza rostos.
 Fontos só-, víz-, zsírraktár, részt vesz az immunbiológiai működésben,valamint térkitöltő szerepe is van.
 
Zsírszövet
 sárga színű, testtájanként változó keménységű szövet.
 sejtjei pecsét-gyűrű alakúak
 típusai:
 mechanikus zsír-szövet,
– mely kötőszöveti gerendák közé zárt, éhezéskor sem tűnik el (pl. talp, tenyér, pofalemez).
 depózsír felhalmozott energiatartalék (hasfal, comb, stb.)
– mely éhezéskor energiává alakul. A másodlagos nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el.
Porcszövet
 porcsejtekből, valamint sejt közötti állományból áll
 típusait szervetlen anyagok mennyiségétől függően különítjük el.
– üvegporc (ízületi felszínek, bordaporcok, stb.),
– elasztikus porc (fülkagyló, gégefedő),
– kollagén porc (csigolyaközti porckorong külső állománya).
Csontszövet
 szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből, és sejt közötti állomány-ból állnak.
 a sejt közötti állomány szerves része az ossein, melyet a csontsejtek termelnek,
 a szervetlen részt pedig ásványi anyagok,ionok (calcium) adják.
 A csontok 40%-a víz.
Izomszövet
 Sima izomszövet:
– nagy orsó alakú sejtek, egy sejt egy sejtmagot tartalmaz
– zsigerek, erek falában, bőrben, szőrtüsző mellett található
– akaratlagosan nem működtethető,
– lassan húzódik össze,
– nehezen fárad.
 
 Harántcsíkolt izomszövet:
– egy sejt több sejtmagot tartalmaz.
– vázizmokban található.
– akaratlagosan működtethető,
– gyorsan húzódik össze,
– könnyen fárad.
– Két összehúzódásra képes fehérjéből actinból és myosinból áll.
 
 Szívizomszövet:
– különlegesen felépített, hosszúkás, elágazó sejtekből áll.
– az ingerület minden irányban és gyorsan terjed.
– akaratunktól független, nagy munkabírású szövet.
 
Idegszövet
 idegsejt sejttesttel, nyúlvánnyal (axon) és végfácskával rendelkezik.
 sejtek csoportosíthatók
– nagyság,
– működés,
– sejttest alakja,
– nyúlványok számaalapján.
 Leggyakoribb a csillag alakú nyúlványos sejt,mely nyúlványaival kapcsolódik a szomszédos
idegsejthez.
Idegszövet
 
 Működése két tulajdonságon alapszik:
 ingerelhető,
– ingerületet képez, különböző fizikai és kémiai behatásokra reagál,
 ingervezető képesség.
– keletkezett ingerületet tovább tudja vezetni,
 
MOZGÁS SZERVRENDSZERE
 A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az ízületek, valamint a vázizmok.
 passzív része:
– csontok és az ízületek
 aktív része:
– vázizmok
ÁLTALÁNOS CSONTTAN
 Az emberi szervezetben 206 csont található.
 Funkciója:
– szervezet szilárd vázát képezik,
– testüregeket határolnak,
– életfontosságú szervek számára védelmet nyújtanak.
Az izmok feladatai
 Az izmok a mozgásrendszer aktív részei.
 Fontos az ízületeket rögzítő szerepe (pl.vállízület).
 Az izom-összehúzódások hőtermeléssel járnak, ezért fontos szerepük van a test hőszabályozásában.
 Az izmok a vérkeringés serkentésében is szerepet játszanak ,elsősorban a vénás keringést serkentik.
Csontszövet
 csontsejtekből és
csontalap-állományból áll.
 csontszövet kötőszövetből alakul ki. 
– fiatal kötőszöveti sejtek különböző hatásokra először fiatal csontsejtekké (osteoblast), majd érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át,
amelyek alap állományt termelve létrehozzák a csontszövetet   kötőszöveti sejt - fiatal csontsejt - érett  csontsejt.
 
 Alapállomány összetevői:
– szerves rész (osszein):
 kötőszöveti rostokból –I. típusú kollagén, valamint fehérjét és szénhidrátot tartalmazó összetett molekulákból épül fel,
 csont rugalmasságát biztosítja.
– szervetlen részt:
 elsősorban Ca-sók (pl. hidroxilapatit) alkotják, de összesen mintegy 20 különböző elem található meg benne (Mg, Na, carbonát, citrát).
 szervetlen rész biztosítja a csont szilárdságát.
 
A CSONTOK ALAKJA
 hosszú csövescsont (combcsont, felkarcsont)
– törzshöz közelebbi végrész (proximalis epiphysis),
– testtől távolabbi végrész (distalis epiphysis), valamint test (corpus vagy diaphysis).
– kettő között a metaphysis.
 rövid csont (ujjperccsontok)
 lapos csont (lapocka, medencecsont)
 szabálytalan alakú csont (csigolyák)
 
A CSONT SZERKEZETE
 kívülről a csonthártya borítja.
 alatta tömör szerkezetű csontállomány   (compact állomány- substantia compacta) található,
 alatt lemezes szerkezetű csontállomány (spongiosa állomány-substantia spongiosa) helyezkedik el.
 csöves csontok belsejében velőűr található, melyet sárga csontvelő tölt ki.
 
A CSONT JÁRULÉKOS   ALKOTÓRÉSZEI
 Csonthártya (periosteum):
– kívülről borítja a csontokat
– külső kötőszövetes rétege és belső osteoblast rétege van
– ér és idegképleteket tartalmaz.
– védi a csontot a külső hatásoktól.
– innen indul a csont vastagságbeli növekedése az osteoblastok segítségével.
– csonttörés gyógyulása is a csonthártya révén valósul meg
 
 Csontvelő:
Vörös csontvelő (medulla ossium rubra)
 a rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokban,valamint a hosszú csöves csontok végrészeiben található.
 itt képződnek a vörösvérsejtek, a vérlemezkék,valamint a fehérvérsejtek egy része is.
Sárga csontvelő (medulla ossium flava)
 a hosszú csöves csontok középrészében, a velőűrben található (cavum medullare),
 zsírszövetből épül fel.
 
 Ízületi porc.
– csontok ízfelszíneit borítja,
– legtöbb ízületben üvegporc (hyalinporc)
 
Folytonos csontösszeköttetések
 Kötőszövetes összeköttetések/ syndesmosis /
– koponya varratai,
– foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés.
 Porcos összeköttetés / synchoncrosis /
– koponyaalapon, az ékcsont és nyakszirtcsont között,
– csecsemő- és kisgyermekkorban a medence-csontot alkotó három csont között.
 Csontos összeköttetés /synostosis /
– keresztcsont
– általában idősebb korban alakul ki, korábbi kötőszövetes vagy porcos összeköttetés elcsontosodása révén. (Ilyen pl. a koponya varratainak elcsontosodása.)
Ízület /articulatio/
 két, vagy több csont közötti megszakított összeköttetés.
 ízületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végeznek.
 Ez alól csak az ún. feszes ízületek képeznek kivételt, pl. medencecsont,keresztcsont közötti ízület.
 
Az ízületek alkotóelemei
 ízületi fej:
– domború, alakja leggyakrabban henger, gömb, tojás, vagy nyereg
– meghatározza az ízület alakját
– porcszövet borítja.
 ízületi árok (ízvápa):
– alakja legtöbbször a fej negatívja
– porcszövet (üvegporc) borítja.
 
 ízületi tok:
– ízületi fejet és árkot légmentesen veszi körül
– külső részét vastag kötőszövet borítja
– fontos szerepet játszik, az ízesülő csontok összetartásában
– belső vékony rétege mirigyes, ami az ízületi nedvet termeli.
Az ízületek alkotóelemei
 ízületi szalag:
– Rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok építik fel.
– Feladata az ízületek erősítése, rendellenes mozgások megakadályozása.
– A legtöbb ízületben az ízületi tokon kívül helyezkedik el, de egyes ízületekben a tokon belül helyezkednek el (térdízület).
 ízületi nedv:
– néhány csepp sűrű folyadék, mely könnyíti az ízület mozgását
 
Az ízületet összetartó tényezők
 az ízületi tok és ízületi szalagok
 az ízületet körülvevő izmok, kötőszövet,bőr
 a külső légnyomás (az ízület belsejében légüres tér van)
 adhéziós erő (mint mikor két üveg közé egy csepp víz kerül)
Az ízületek osztályozása
 Az ízületet alkotó csontok száma szerint:
– egyszerű (két csont alkotja)
– összetett (kettőnél több csont alkotja)
 Az ízületi fej alakja szerint:
– gömb, tojás, henger, nyereg alakú
 A mozgástengely száma szerint
Az ízületek mozgásai
 porccal borított ízfelszínek egymáson elcsúsznak, s az ízesülő csontok térbeli helyzete megváltozik, az általuk bezárt szög kisebb, vagy nagyobb lesz.
 Az ízületnek azt az állását, amit a test, álló helyzetben foglal el, normál állásnak nevezzük.
 Hajlítás-feszítés
 Közelítés-távolítás
 Forgómozgás
Ízületek mozgástengelyei
 Az ízületekben a mozgás képzeletbeli mozgástengely mentén. történik. A mozgástengely merőleges a mozgás síkjára. A mozgástengely száma szerint lehet:
 Egy tengelyű ízület; mozgásai:
– hajlítás (flexio),
– feszítés (extensio).
– pl. az ujjperccsontok közötti ízület.
 Kéttengelyű ízület; mozgásai:
– az első tengely mentén hajlítás-feszítés,
– a második tengely mentén távolítás (abductio), közelítés (adduc-tio).
– pl. az egyik kéztőcsont és az 1. kézközépcsont közötti nyeregízü-let.
Ízületek mozgástengelyei
 Háromtengelyű ízület; mozgásai:
– az első tengely mentén hajlítás-feszítés,
– a második tengely mentén távolítás - közelítés,
– a harmadik tengely mentén forgó mozgás (rotatio).
– a soktengelyű ízület jellegzetes mozgása a
körmozgás (circumductío).
– pl soktengelyű ízület a vállízület és a csípőízület,
amelyekben az ízületi fej alakja gömbrészletnek felel
meg.

     

Diagnosys.hu Független Egészségügyi Fórum

Promote Your Page Too

     
Menü