NOL • Népszabadság Online  • 2005. augusztus 18.

"Felkészülünk a legrosszabbra" - jelentette ki a miniszter a ZDF német közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy nem zárja ki semmilyen intézkedés elrendelését. Szerinte az is előfordulhat, hogy a baromfitenyésztők kénytelenek lesznek állataikat bezárva tartani, amikor a vonuló madarak szeptembertől kezdve keletről Németországba repülnek.

Az Európai Unió életbe léptette az Oroszországból és Kazahsztánból származó szárnyasok és az abból készült termékek behozatalára vonatkozó tilalmat. Hasonló intézkedés már hetek óta hatályban van több délkelet-ázsiai országgal szemben.

A kutató pesszimista

A Robert Koch intézet (RKI) elnöke kevesellte a Németországban hozott megelőző intézkedéseket a madárinfluenza-járvány esetleges emberről emberre terjedő változatának megjelenése esetére. A tartományok eddig csak minden tizedik lakosuknak elegendő mennyiségű ellenszerre adtak le megrendelést, noha az RKI e mennyiség kétszeresét javasolta - panaszolta Reinhard Kurth egy interjúban, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki számában jelent meg. Évtizedek óta nem volt ilyen nagy egy világméretű influenzajárvány kitörésének veszélye - mondta a kutató. A madárinfluenza vírusának egyelőre nem jelent meg olyan mutánsa, amely ilyen tömeges járványt váltana ki, senki sem lehet azonban biztos abban, hogy egy ilyen mutáció valahol, valamikor nem megy végbe - figyelmeztetett.

A madárinfluenza H5N1 jelzésű vírusa az elmúlt években egyértelműen veszélyesebbé vált. "Egyre kisebb dózis elegendő belőle a kísérleti állatok kimúlásához" - mondta Kurth. A vírus nagy számú madár mellett már nyolc emlőst is elpusztított. A kutató elvetette azt az ötletet, hogy megelőzésképpen be kellene oltani a szárnyasokat a madárinfluenza ellen. "Az oltással megóvjuk őket a betegségtől, de a fertőzéstől nem" - mutatott rá. A baromfik nem betegednének ugyan meg, ám hordozóként tovább terjeszthetnék a kórt.

Az Urálon túl

Ha helytállóak az orosz kormány adatai, a madárinfluenza még nem jelent meg az Urál európai lejtőin. Fertőzéseket eddig Nyugat- és Dél-Szibériából - a Novoszibirszki, az Omszki, a Kurgani, a Tyumenyi és a Cseljabinszki területről - jelentettek. A vírus az Urál szibériai oldalán elterülő Cseljabinszk körzetében csütörtökig négy faluban bukkant föl. 

Mindegyik oroszországi esetben a vírus könnyen mutálódó H5N1-es törzsét mutatták ki a megbetegedett szárnyasok szervezetében. A H5N1 azért különösen veszélyes törzse e vírusnak, mert a mutáció gyakorisága miatt könnyen kialakulhat olyan változata, amely emberről emberre is átterjedhet, így világméretű járvány előidézője lehet. Eddig azonban sehol a világon nem fordult elő, vagy legalábbis nem ismeretes olyan eset, amikor ember embertől kapta volna el ezt a kórt.

A vonuló madarak hordozzák? 

Oroszországban emberi megbetegedést eddig egyáltalán nem észleltek, tehát olyat sem, amilyenre Ázsiában már számos példa akadt, vagyis hogy fertőzött szárnyasról terjedt át a kór emberre - hangsúlyozta csütörtöki nyilatkozatában Vlagyimir Drigin, az oroszországi Állatorvosi és Növényegészségügyi Felügyelet Állatvédelmi Intézetének igazgatóhelyettese. Az a tény, hogy az oroszországi baromfiállományokban felbukkanó összes madárinfluenzás esetet azonos vagy nagyon hasonló vírus okozta, azt tanúsítja Drigin szerint, hogy csakis vonuló madarak hurcolhatták be a vírust Oroszországba.

A WHO éberségre inti Oroszországot és Kazahsztánt

A madárinfluenzával kapcsolatos ellenőrzések szigorítására intette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön Oroszországot és Kazahsztánt azután, hogy alkalmasint Európában is felütötte a fejét a szárnyasok tömeges elhullását okozó vírus. A WHO egyúttal felszólította a két országot, hogy végezzen orvosi ellenőrzést olyan légúti panaszokkal küszködő pácienseken, akik kapcsolatba kerülhettek beteg madarakkal.

Orosz illetékesek korábban arról számoltak be, hogy vizsgálják a Kaszpi-tenger mellékén, az Uraltól nyugatra (azaz európai területen) kitört tömeges madárpusztulás okát. Ez lehet az első jele annak, hogy a madárinfluenza vírusa elérte Európát, miután 2003 óta több mint 50 ember halálát okozta Délkelet-Ázsiában.

A WHO genfi közleményében aggodalmának ad hangot a halálos megbetegedést okozó H5N1 vírus "gyors ütemű földrajzi terjedése" kapcsán. Egyúttal leszögezi, hogy a szovjet utódállamok egyikében sem jegyeztek föl eddig olyan esetet, amelyben embert betegített volna meg a veszedelmes vírus.

(MTI)