A nap réme: A bőrrák 

Hönigsmann professzor, a bécsi Egyetemi Kórház Bőrgyógyászati
osztályának vezetője így írt cikkében: "Minden bőrgyógyász
tanúsíthatja: a rákos megbetegedések fele újabban a bőrrák és ezek
2/3-a a napsugarak káros hatásaira vezethetők vissza. Ugyanakkor
elmondhatjuk, nem a napsugárzás jelent 
közegészségügyi problémát, hanem ahogy mi a napon viselkedünk."

A túl sokáig tartó, vagy túl gyakori napozás, a nem eléggé hatékony 
napvédelem következményei késleltetett bombaként eszünkbe 
juttathatják azt, hogy bőrünk nem valamiféle védőpajzs, hanem élő szerv. A megoldást is talán ismerjük: Védelem és megelőzés. A 
bőrrákos daganatok nagyobbik része szerencsére jóindulatú, ám 
esztétikailag nagyon zavaró és veszélyes dolog. A dermatoonkológiában is érvényes, hogy a gyógyulás esélyei a korai 
felfedezés időszakában a legjobbak. A bőrdaganatok könnyen 
észrevehetők, mégsem ritka a súlyos szövetpusztulással járó, 
befolyásolhatatlan hámdaganat, illetve a feltartóztathatatlanul 
disszeminálódó, magas mortalitású melanoma. A korai daganatok 
felismerését nehezíti, hogy gyakran egyéb, nem malignus dermatózisra  emlékeztetnek, nem keltve daganat gyanúját. Erről szólunk ezen a   héten a HarmoNet oldalain.

            Gyakorlati útmutató korai bőrdaganat kórismézéséhez 
1. Hámeredetű daganatra utal a kültakarón észlelt, lassú növekedésű, hámképződési rendellenességet mutató, fájdalmatlan képlet, mely az alkalmazott külső kezelésre változást nem mutat. A hangsúly a változáson van, hisz megfelelő kezelés gyógyulást, rosszul megválasztott terápia romlást eredményez. 
A gyakorlatban maximum 4 hét elegendő arra, hogy az elkezdett 
terápia hatása lemérhető legyen. 
2. A melanocytarendszer rosszindulatú daganatára, a melanoma 
kialakulására más jelek utalnak. A korábban meglevő pigmentált 
naevus növekedése, alakjának, felszínének vagy színének változása a   figyelmeztető jel. Egyes esetekben a viszketés az egyetlen 
figyelemfelhívó tünet. Azonban megelőzően ép bőrön is kialakulhat a  pigmentált, viszonylag gyorsan növekvő, szabálytalan képlet! A 
vérzékenység már korántsem korai klinikai jel, mint ez a melanomáról 
a köztudatban él! A bőrdaganatok helyes diagnosztizálása elsősorban a bőrgyógyászoktól várható el, de valamennyi, beteget vizsgáló  orvos, elsősorban háziorvos óriási szolgálatot tehet, ha felfigyelve a kültakaró malignitásra gyanús elváltozására, szakorvoshoz  irányítja betegét. A leggyakoribb precancerozisok és bőrtumorok  klinikai jellegzetességeinek rövid felvázolásával ezt a
            tevékenységet igyekszem segíteni.

            A hám legalsó rétegéből eredő borrák, a basalioma (bazalióma) 
A basalioma többnyire a napfénynek kitett borterületeken keletkezik. 
A daganat eleinte apró, fénylő, tömött csomó a bőrön, amely nagyon lassan no, néha olyan lassan, hogy fel sem tűnik az új növedék. Az  egyes daganatok növekedési sebessége azonban nagyon eltérő lehet,  némelyikük évente 10 millimétert is nőhet. A basaliomák  kifekélyesedhetnek, vagy var keletkezhet a közepükön. Néha laposan   növekednek és heget utánozhatnak. A basalioma szegélye némelykor  gyöngyházfényű lehet. A borrák időnként vérezhet, majd pörkösödhet és gyógyulhat, ennek alapján a beteg sokszor azt gondolja, hogy az  elváltozás nem borrák, hanem csak egyszerű seb. Ez az időnkénti   kisebesedés és gyógyulás valójában a basalioma vagy spinalioma   jellegzetes tünete. A basaliomák ritkán adnak áttétet a test távoli  részei-be, inkább a környező szöveteket roncsolják. Ha a basaliomák   a szem, száj, csont vagy az agy közelében növekednek, behatolásuk következményei súlyosak lehetnek. A legtöbb betegen azonban csupán a  bőrben növekednek. Mindazonáltal a basaliomák korai eltávolításával   megelőzhető az alattuk fekvő szervek károsodása.

            Kórisme és kezelés
            Az orvos a basaliomák többségét ránézésre felismeri. A kórisme
            megerősítésének szokásos módja az elváltozásból végzett biopszia
            (próbakimetszés és szövettani vizsgálat). A rendelőben az orvos
            általában el tudja távolítani az egész daganatot, lekaparva és
            elektromos tűvel kiégetve vagy kimetszve. Ezen kezelési eljárások
            előtt érzésteleníti a területet. Ritkán sugárkezelést is végeznek. A
            kiújuló daganatok és a hegszerű basaliomák esetén mikroszkópos
            ellenőrzés melletti sebészi eltávolítás (Mohs-módszer) válhat
            szükségessé. A borrák helyi kezelésére kenőcsöket (pl. fluorouracil)
            nem szabad használni, mert a gyógyult hám alatt daganatterjedést
            okozhatnak.

            Mit tegyünk a megelőzésért?
            A napfény pozitívan befolyásolja hangulatunkat, elengedhetetlen
            néhány anyagcsere folyamathoz, de jótékony hatásának eléréséhez nem
            feltétlenül szükséges napoznunk. A D-vitamin szintéziséhez a
            hétköznapjaink során a szabadban eltöltött néhány perc már
            elégséges, depressziós hangulatunkon pedig már a fény látványa is
            javít.

            A sugárzások hatásai
            A nap ultraibolya sugarainak azonban vannak káros hatásai is,
            melyeket két csoportra oszthatunk. Az első csoportba tartoznak a
            közvetlen hatások, amelyek a napozás után néhány órával
            jelentkeznek. Ilyenek a napégés, a bőrszárazság, a szem
            szaruhártyájának gyulladása, valamint a szervezetünk fertőzések
            elleni védelmének, az immunrendszernek a legyengülése. A napozásnak
            ez utóbbi káros hatását talán kevesen hangsúlyozzák, pedig ilyenkor
            fokozottan érzékenyek vagyunk számos gyulladásos megbetegedésre. A
            második csoportba tartoznak a napozás után évekkel, évtizedekkel
            megjelenő tünetek, melyekre közösen jellemző, hogy elvben már
            egyetlen leégés után kialakulhatnak, azonban a napon életünk során
            eltöltött idővel párhuzamosan, egyre valószínűbbé válik
            megjelenésük. Ilyenek a bőr idő előtti öregedése, ráncosodása, vagy
            a bőrrákok kialakulása, illetve a szemlencsén szürkehályog
            képződése. A káros hatásokért a nap legkeményebb ultraibolya sugarai
            a felelősek, amelyek szerencsére csak nyáron, 11 és 15 óra között
            jutnak el hozzánk.

                        Gyűjtötte: Váraljai

      A száraz bőr

      Bőrünk képezi szervezetünk elsődleges védelmi vonalát a külvilággal
      szemben. Speciális zsírok teszik nehezen átjárhatóvá, ám hogy kellően
      rugalmas maradjon, nemcsak zsírokra, hanem vízre is szükség van. Védő
      funkcióját tehát csak a kellő zsírtartalom és hidratáltság birtokában
      tudja biztosítani.

      Civilizációs ártalom bőrünk kiszáradása, melynek legfőbb előidézője a
      kozmetikumok túlzott használata. A száraz bőr aztán könnyen bereped,
      fertőződhet, hajlamossá válik a legkülönfélébb bőrbetegségekre.

      Idős korban is a kiszáradás okozza leggyakrabban a bőr viszketéses
      tüneteit. Amennyiben a viszketés hátterében a belbetegség kizárható, akkor
      a számos vény nélkül kapható, ún. Fo-No-s (gyógyerszertában kevert)
      készítménnyel pótolható a hiányzó zsír és víz (ezek a szerek nem
      vénykötelesek, azonban receptre felírva lényegesen olcsóbbak). 
     

        Ilyenek például:
        Ungv. hydrophilicum non ionikum
        Ungv. emulsificans non ionikum
        Vény nélkül kapható továbbá:
        Anaflex kenőcs és sebhintőpor (polynoxylin)
        Lipobase krém (paraffin, cetil-sztearil-alkohol, citromsav,
        nátrium-citrát, konzerválószer, víz)

      Szendei, K.