Diagnosys, Egészségügyi hírek, beszélgetések
Diagnosys, Egészségügyi hírek, beszélgetések
Fórum
     
CIKKEK
     
Hirdetések

     
REGISZTRÁCIÓ
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     

Archívum

     
Ideggyógyászat

Edd ki magad a stresszből!

Biológiai bizonyítékok
Akárcsak a sportolóknál, a stresszes életformát űzők étrendjében is az oroszlánrészt, vagyis a táplálék kétharmadát, a gabonakészítményeknek kell alkotniuk, mint például a kenyér, a rizs, a tészta, valamint a zöldségek, a burgonya és a gyümölcsök. Ennek a szabálynak több oka is van, elsősorban az, hogy az izmok - akárcsak az agysejtek - a glikogen elnevezésű üzemanyagtól függenek, melyet a szervezet a szénhidrátokból állít elő, majd az izmokban és a májban raktároz el. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy a szénhidrátdús táplálkozás eredményeként a glikogen-szint - és ezzel együtt a testi és pszichikai teljesítőképesség - szinte háromszor olyan magas, mint a zsír-, vagy fehérjedús étrend esetében (ami ma nagyjából a fastfood-ételeket jellemzi), és kétszer magasabb, mint a vegyesen táplálkozókénál.

 

 Számadatok
Ha pedig ez a kis biológiai fejtegetés nem győzött meg teljesen arról, hogy a nagyobb mennyiségű szénhidrátbevitelre nem csak azoknak a sportolóknak van szükségük, akik a glikogen-égetéssel aktivált izmaikkal például a leggyorsabbak akarnak lenni 100 méteren, akkor tanulmányozd át figyelmesen a következő számadatokat:
- Az izomzat az emberi test tömegének körülbelül 40%-át teszi ki, míg az agy csak 2%-ára tart igényt.
- Míg az agynak a szervezet alapanyagcseréjéből, vagyis a nyugalmi helyzetben felhasználódott energiamennyiségből, csak 20%-ra van szüksége, addig az izomzatnak csupán 5%-al több, azaz 25% szükségeltetik.
De azt se felejtsük el, hogy az izomzat körülbelül 28 kilogrammot nyom, miközben az agy csak 1400 gramm.

A döntő bizonyíték
Van azonban még egy igen jelentős érv, amely a szénhidrátokban dús étrend mellett szól. A szénhidrátok ugyanis javítják a kedvünket, és ezzel együtt azt is befolyásolják, hogy hogyan viszonyulunk a stresszt okozó személyekhez, vagy, ami még fontosabb: saját magunkhoz, a kritikus helyzetekben. Mindezért ugyanis a "jókedv-hormon", azaz tudományos megnevezéssel az idegingereket közvetítő Serotonin, felel, amely furcsa módon a szénhidrátok hatására kezd nagyobb mennyiségben termelődni.

Az agymunka után elgondolkodhatsz azon, hogy mi a kapcsolat a fogyókúra és a stressz között, avagy miért nyugodtabbak a teltkarcsúak…?


Tringer László :

A depresszió: kor-kór?

Talán kevéssé ismert, de a statisztikai adatok tükrében nyilvánvaló, hogy a depresszió sokkal több embert érint, mint gondolnánk, és igen súlyos társadalmi és egészségügyi problémát jelent. A depresszió, régebbi nevén melankólia, ezen túlmenően kulturális jelenség is: az irodalom és a művészetek gyakran nyúlnak a melankólia és a bűntudat témájához. Az előadás a depressziót több oldalról világítja meg, az idegrendszeri zavarok, betegségtünetek mellett bemutatja a depressziós beteg sajátos világlátását, létélményét is.

I. A depresszió gyakorisága: valóban depressziós országban élünk?
A magyar költészetben visszatérő motívum a bűntudat, ami egyben a depresszió egyik jellegzetes tünete. A statisztikák szerint minden hetedik felnőtt élete során legalább egyszer találkozik a depresszióval. A modern társadalmakban az egészségügyi kiadások jelentős hányadát fordítják a depresszió kezelésére.

II. A depresszió háromirányú megközelítése: a depresszió nemcsak betegség?
A depresszió fogalma többrétegű: betegséget, lelki alkatot és egy sajátos világlátást is jelent. A depresszió kultúrtörténete évezredekre megy vissza. Mai felfogásunk szerint a betegségért az agyi anyagcserezavar és bizonyos pszichológiai jegyek együttesen felelnek.
 
III. A depresszió mint betegség: milyenek a depressziós betegek testi, magatartásbeli és lelki tünetei?
A depresszió tüneteit gyakran félreismerik. A betegség tüneteit három csoportba soroljuk (testi, magatartási és szubjektív tünetek). A depresszió visszatérésre hajlamos, tartós kezelést, illetve gondozást igényel. Ez részben biológiai, részben pszichológiai módszerekkel történik.

IV. A depresszió mint a személyiség sérülékenysége: a fogékonyság önmagában már a betegség?
Egyesek egész életükön keresztül hordozzák magukban a depresszióra hajlamosító lelki mechanizmusokat. Másoknál a depresszió súlyos élethelyzetek vagy események hatása alatt következik be. A depresszióra való hajlam döntően a gyermekkori fejlődés zavarára vezethető vissza.

V. Milyen a depressziós életérzés?
A depresszió vagy régi nevén melankólia része kultúránknak, a művészeteknek, a filozófiának. Filozófiai forrásokra támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a depresszió az életminőség ellentettje, negatív életminőség. A depressziós szenvedésének forrása a negatív önmeghatározás. A betegek szövegeiben a "kell" típusú kijelentések uralkodnak, s a döntések helyett a sémák szerinti passzív elszenvedés jellemző rájuk.

VI. Megelőzhető-e, kivédhető-e a depresszió?
A személy gyökereinek erősítése védelmet jelenthet a depresszió ellen. Másfelől a mielőbbi felismerés és kezelésbe vétel a depresszió terápiájának kulcskérdése. A visszaesések megelőzése folyamatos gondozást kíván.

VII. Befejezés: válasz a kiinduló kérdésekre
A depresszió látszólagos gyakoribbá válása sokféle tényező összjátékának a következménye. Az európai szellemtörténet vizsgálata azt mutatja, hogy a melankólia nem a magyar nemzeti karakter sajátos jellemzője, irodalmi megfogalmazódása átfogó szellemi-kulturális folyamatokba kapcsolódik.

elkezdem olvasni

 

 


Vitamin B12 Deficiency

      Magyar Orvos 2003;11(4):28-28

      A B12-vitamin (cyanocobalamin)-hiány a macrocytaer anaemia leggyakoribb
      oka és számos neuropsychiatriai zavar okozója. Íjabb felismerés, hogy a
      cyanocobalamin-hiány hyperhomocysteinaemiában elősegíti az atherosclerosis
      kifejlődését.

      A diagnózis megállapítása céljából meg lehet határozni a serum B12-szintet
      (<100 pg/ml, <74 pmol/ml), de érzékenyebb, ha a serum methylmalonsav- és
      homocystein-szintet mérjük (mindkettő emelkedett B12-hiányban, az előbbi
      veseelégtelenségben is). A Schilling-teszt elvégzését kiszorította a
      parietalis sejtek (sensitivitása 85-90 százalék), illetve az intrinsic
      faktor (sensitivitása 50 százalék) elleni ellenanyagok vizsgálata. A
      szerzők véleménye szerint az oralis vitaminpótlás effectiv intrinsic
      faktor hiányában, illetve a felszívódás helyének, a terminalis ileumnak a
      betegségeiben is.

      2003-04-28


      Am Fam Physician 2003.; 67: 979-86, 993-4.
      Rovatvezető: Rókusz László dr.
      Összeállította: Szabó Dóra dr. és Kopitkó Csaba dr.

 

   


                                Lelki méreg - Téli depresszió

                       
Komor felhők gomolyognak lelkünk ege felett. Az imént
                        még úgy éreztük, csupa fény és derű az életünk, aztán
                        egy hirtelen jött hangulat egyszeriben elsötétített
                        körülöttünk mindent. Az okot ilyenkor gyakran az állandó
                        stresszel, magánéleti válsággal, vagy valamilyen
                        vírusfertőzéssel magyarázzuk.


                        Előfordulhat, hogy néha rossz kedvünk van.
                        A depresszió azonban egészen más. "Nem tudsz aludni. Nem
                        tudsz enni. Nem tudsz dolgozni. Nem tudsz szeretni. Nem
                        érzel semmit. Nem tudsz koncentrálni. Nem mosakodsz, már
                        nem érdekel semmi, nem szerez örömet semmi, már senkit
                        sem akarsz látni, semminek sem látod értelmét, és
                        legszívesebben meghalnál" -- így ír erről egy fiatal nő,
                        akinek sikerült kimásznia a gödörből. A válság akkor
                        kezdődött, amikor kapcsolata tönkrement. Először úgy
                        érezte, hogy partnere nélkül értelmét vesztette élete,
                        öngyilkosságot kísérelt meg, de szerencsére nem
                        sikerült.

                        A napfény hiánya
                        Nem mindennapi példa, de nem is egyszeri eset a fenti,
                        hiszen minden 100 ember közül 17 legalább egyszer az
                        életben depresszív válságba kerül. Szerencsére csak négy
                        százalékot érint komolyabban, és orvosi kezelés mellett
                        csak ritkán válik krónikussá (ilyenkor több mint két
                        évig tart leküzdése). Ha legalább két hétig tartanak a
                        panaszok, és a gyógyulás négy-hat hónap, depresszió a
                        diagnózis.

                        Más jellegű a téli depresszió, amelyen
                        szerencsére könnyebben túleshetünk. A napfény hiánya
                        miatt a sötét évszakban sokunk szervezete napközben is
                        termeli a melatonin nevű alváshormont, ami miatt
                        hangulatunk mélypontra zuhan. Speciális orvosi lámpák
                        segítségével ismét visszaállítható a természetes
                        egyensúly (erősségük legalább 2500 Lux), ha a rossz
                        kedvű páciensek naponta két órát tartózkodnak előtte
                        (nincs leégésveszély). A kevesebb alvás is segíthet
                        lecsökkenteni a melatonintermelést.

                        Ahhoz, hogy "igazi"
                        depresszióba süllyedjünk, nem szükséges, hogy
                        kapcsolatunk tönkremenjen, munkahelyünkön átcsapjanak
                        fejünk felett a hullámok, vagy például egy
                        családtagunkat szerencsétlenség érje. A kedélybetegség
                        gyakran olyan embereket érint, akik habzsolják az
                        életet, magánéletükben és szakmailag is sikeresek ­ nem
                        véletlen, hogy a depressziós betegek átlagéletkora 27
                        év. Már az is elég, ha egy kissé eltolódik a személyes
                        koordinátarendszer, és az ember hirtelen úgy érzi,
                        kicsúszott a lába alól a talaj.

                        Stresszdepresszió
                        Munkahelyváltás, másik városba költözés, csupa idegen
                        arc ­ és az embert ledönti a depresszió. Háztartás ­
                        gyerekek ­ munka: akinek minden fronton helyt kell
                        állni, nem csoda, ha előbb-utóbb túlterheltnek érzi
                        magát, és egyfajta stresszdepresszióba kerül. Még
                        valójában ártalmatlan helyzetekben is eluralkodhat
                        rajtunk a félelem, hogy nem tudunk megfelelni a
                        követelményeknek. Különösen hajlamosak erre azok a
                        munkamániások, akik mindenben a tökéletességre
                        törekszenek. Ők saját maguktól is túl sokat követelnek,
                        aztán egyszer csak begörcsölnek, elbizonytalanodnak ­ és
                        aztán semmit sem képesek időben elintézni.

                        A túlzott tökéletességre törekvés megbetegít
                        Betegséget okoz a túlzott tökéletességre törekvés is. A
                        depresszió mindig valamilyen lelki sérülés
                        következménye, amelyet ki kell deríteni és fel kell
                        dolgozni.

                        Ám a lelki betegség a legújabb kutatások
                        szerint nemcsak belülről indulhat ki. Tudósok fertőzésre
                        gyanakodnak, a kórokozó vírusát ­ ottani felfedezése
                        miatt ­ egy szász városról, Bornáról nevezték el, amely
                        lovaknál és birkáknál agyi gyulladást okoz, és néhány
                        állatnál végzetes is lehet. Embereket is megtámadhat,
                        bár nem életveszélyes.

                        A depressziósok vérében feltűnően
                        gyakran találtak a kórokozókkal szembeni ellenanyagokat
                        (antitesteket). Sikerült kimutatni a vér- és agysejtek
                        öröklött vírusállományát is, de ez nem bizonyíték arra,
                        hogy a megfertőződött pácienseknél valóban a vírus
                        váltotta ki a depressziót. Óvatos becslések szerint a
                       
depresszió 3­10 százaléka a Borna vírus számlájára
                        írható.


                         A fertőzés a legtöbb esetben ártalmatlanul lezajlik.
                        Ezzel magyarázható, hogy egészséges, lelkileg stabil
                        emberek is megfertőződhetnek ­ a huszonéveseknek ez egy
                        százalékát, a nyolcvan éveseknek pedig körülbelül 6
                        százalékát érinti. Megbetegedéskor, nem a kórokozó
                        kezdeményezi a bajt, az immunrendszer támadja a
                        fertőzött sejteket, és gyulladást vált ki. Néha a
                        szervezet vírusra adott reakciója több kárt okozhat,
                        mint maga a vírus.

                        Gyulladásos reakciók nélkül is
                        elofordulhat, hogy Borna vírusfertőzés után depressziós
                        tünetek lépnek fel. Ennek oka nagy valószínűséggel a
                        vírus okozta zavar az agyi anyagcserében, amely az
                        érzelmeket és magatartásmódokat irányító limbikus
                        rendszert érinti. A vírus korlátozza az idegsejtek
                        kommunikációját; ezért azok hibás információkat
                        cserélnek ki.

                        Hét nap alatt visszatér a napsütés


                        A víruselmélet segítségével kilátás nyílik a
                        depressziósok számára egy újabb gyógymódra. 

 


                        Időközben ötféle, emberre jellemző Borna vírust
                        diagnosztizáltak, olyan pszichikailag beteg páciensek
                        agyszövetéből is kimutatták, akik depresszióban,
                        kényszerneurózisban, illetve skizofréniában szenvedtek.


                        Most vizsgálják, reagálnak-e a vírusok az oltóanyagra
                        ­ már számoltak be sikerekről. Az első sikerek ellenére
                        az orvosok egyelőre óvatosságra intenek. Egy
                        kutatócsoport megfigyelései szerint a vírusellenes anyag
                        az agyi anyagcserére hat, és csökkenti a Borna vírus
                        aktivitását. A betegség lefolyása pedig jelentősen
                        gyengül, mihelyt a vírusok egy részétől megszabadult a
                        szervezet. Általában hét-kilenc hét elteltével elmarad a
                        reggeli mélypont és az általános "semmihez sincs kedvem
                        érzés".

                         A vírus legyengülésével apránként a jókedv is
                        visszatér. Sajnos mellékhatásokkal itt is számolni kell:
                        általános roszszullét, szájszárazság, látásélesség
                        megváltozása, fejfájás, szédülés, ritkán
                        szívritmuszavarok és kényszerképzetek.


                        Perger Adrienn - dr. Balaicza Erika
                                                     Forrás: IDEÁL Reforméletmód magaz


Természetes hangulatjavítók

                  - Orbáncfű ­ főleg a téli fényhiányos időszakban segít
                  megőrizni a jókedvet.
                  - Kávagyökér ­ elsősorban szorongással szövődött depresszív
                  állapotban ajánlott kúraszerű használata.
                  - B-vitaminok ­ erősítik az idegsejtek működését.
                  - Q1- és Q10-vitaminok: különösen 30 felett van szükség
                  utánpótlásokra a sejtek, az idegrendszer és a vázizmok
                  hormonikus működéséhez. Az NADH (Q1-vitamin) jól bevált
                  Parkinson-kórban, Alzheimer-kórban és nagy fokú szellemi
                  kimerültséggel járó lehangoltságban is.
                  - Lecitin: a szójából származó agysejttápanyag védi az
                  idegsejteket a roncsolódástól.
                  - Illóolajok: főleg feszültségoldásra és lehangoltságra
                  használhatók a következők: levendula, geránium, ilang-ilang,
                  rózsa, zsálya.
                  - Frissítők: narancs, mandarin, rozmaring, fenyő, majoránna.
                  - Kineziológia: segít feltárni a lehangoltság okát és
                  stresszoldó gyakorlataival felgyorsítja a „gócok" megszűnését.
                  Jelentősen lerövidítheti a pszichoterápiás és egyéb
                  kezeléseket.
                  - Homeopátia: több homeopátiás szer használható a depressziók
                  bizonyos fajtáinak kezelésére. A megfelelő gyógyszert
                  hozzáértő szakorvos választja ki és szükség esetén kombinálja
                  más gyógymódokkal is. A szer rendelésében nagy szerepet
                  játszik a kiváltó ok, a beteg aktuális testi-lelki állapota.
                  - Bach-virágterápia: különböző lelki állapotokhoz különféle
                  növényi eszenciák használhatók a kedélyállapot javítására. A
                  terapeuta egyénre szabott kombinációkat állít össze, s havonta
                  kontrollálja, milyen változások történtek, s annak megfelelően
                  épp mely virágkivonatra van szükség.
                  - Oxigénfitnessz: a mozgás közben inhalált oxigén javítja az
                  agysejtek anyagcseréjét, működését és regenerációját. 10-12
                  kezelést követően javul a szellemi és lelki teljesítőképesség
                  és vitalitás is.
                  - Masszázsok: a depressziós, lehangolt páciensek gyakran
                  képtelenek lazítani, ettol fájdalmas csomók keletkeznek a
                  hátukon, vállukon. Ezek lazítására és a relaxáló, aroma-,
                  jin-jang, akupresszúrás, thaimasszázs.
                  - Akupunktúra, akupresszúra: jó energetizáló, harmonizáló
                  módszerek. Javítják a csí keringését, a szervezet
                  kiegyensúlyozott működését.
                  - Salaktalanítás: az indokolatlan lehangoltság, levertség nem
                  ritkán a szervezetben felhalmozott, idegrendszer működését
                  rontó salakanyagoknak köszönhető. Ezért időszakonként nem árt
                  megszabadulni a búskomorságot előidéző hulladékoktól sem.
                  Jó tudni!
                  - Az antidepresszív szerek jobbak, mint a hírnevük: vannak
                  mellékhatásaik, de nem tesznek gyógyszerfüggővé.
                  - Az első generációs szerek az agy hírvivő anyagaira hatnak ­
                  nem csak a depressziót kiváltókra. Ezért kell számítani a
                  következő tünetek megjelenésére: szájszárazság, székrekedés,
                  súlygyarapodás, alacsony vérnyomás és szívritmuszavarok.
                  - Az újabb antidepresszív szerek megakadályozzák a
                  mono-amin-oxidáz nevű enzim munkáját, hatásukra kevesebb
                  boldogsághormont bont le az agy. Sajnos ezek viszont
                  alvásproblémákat, szédülést, illetve fejfájást okozhatnak.
                  Forrás:


            
            
            


        Az oldalakon található információk célja, olvasóink ismereteinek
      bôvítése.
      Betegsége esetén NEM helyettesíti az orvos, a dietetikus, a gyógyszerész,
      vagy más egészségügyi szakember felkeresését.
      A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy
      kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét!
       


        

 


                        A Borna vírus ellenszere hasonlóan elegáns módon
                        gyógyíthatja a beteg lelkeket... Az elmúlt években
                        kifejlesztettek egy vírusellenes anyagot, melyet
                        Parkinson-kór esetén is alkalmaznak. A gyógyszer
                        depresszió elleni hatására négy évvel ezelőtt derült
                        fény, amikor egy Parkinson-kóros, mellesleg depressziós
                        beteg, egy hét alatt megszabadult a depressziótól.

 

Edd ki magad a stresszből!

Biológiai bizonyítékok
Akárcsak a sportolóknál, a stresszes életformát űzők étrendjében is az oroszlánrészt, vagyis a táplálék kétharmadát, a gabonakészítményeknek kell alkotniuk, mint például a kenyér, a rizs, a tészta, valamint a zöldségek, a burgonya és a gyümölcsök. Ennek a szabálynak több oka is van, elsősorban az, hogy az izmok - akárcsak az agysejtek - a glikogen elnevezésű üzemanyagtól függenek, melyet a szervezet a szénhidrátokból állít elő, majd az izmokban és a májban raktároz el. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy a szénhidrátdús táplálkozás eredményeként a glikogen-szint - és ezzel együtt a testi és pszichikai teljesítőképesség - szinte háromszor olyan magas, mint a zsír-, vagy fehérjedús étrend esetében (ami ma nagyjából a fastfood-ételeket jellemzi), és kétszer magasabb, mint a vegyesen táplálkozókénál.

 

 Számadatok
Ha pedig ez a kis biológiai fejtegetés nem győzött meg teljesen arról, hogy a nagyobb mennyiségű szénhidrátbevitelre nem csak azoknak a sportolóknak van szükségük, akik a glikogen-égetéssel aktivált izmaikkal például a leggyorsabbak akarnak lenni 100 méteren, akkor tanulmányozd át figyelmesen a következő számadatokat:
- Az izomzat az emberi test tömegének körülbelül 40%-át teszi ki, míg az agy csak 2%-ára tart igényt.
- Míg az agynak a szervezet alapanyagcseréjéből, vagyis a nyugalmi helyzetben felhasználódott energiamennyiségből, csak 20%-ra van szüksége, addig az izomzatnak csupán 5%-al több, azaz 25% szükségeltetik.
De azt se felejtsük el, hogy az izomzat körülbelül 28 kilogrammot nyom, miközben az agy csak 1400 gramm.

A döntő bizonyíték
Van azonban még egy igen jelentős érv, amely a szénhidrátokban dús étrend mellett szól. A szénhidrátok ugyanis javítják a kedvünket, és ezzel együtt azt is befolyásolják, hogy hogyan viszonyulunk a stresszt okozó személyekhez, vagy, ami még fontosabb: saját magunkhoz, a kritikus helyzetekben. Mindezért ugyanis a "jókedv-hormon", azaz tudományos megnevezéssel az idegingereket közvetítő Serotonin, felel, amely furcsa módon a szénhidrátok hatására kezd nagyobb mennyiségben termelődni.

Az agymunka után elgondolkodhatsz azon, hogy mi a kapcsolat a fogyókúra és a stressz között, avagy miért nyugodtabbak a teltkarcsúak…?

     
Menü
     
Hirdetés

     

Természetes kozmetikumok webáruháza: www.farmona.titokshop.hu

 

Google PageRank

 

Független Egészségügyi Hír-Portál
Tetszik ·

karcsusitunk.hu

     
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó