A gondok az esetek túlnyomó többségében nem voltak súlyosak: a délután műtött betegeknél gyakrabban lépett fel hányinger és hányás, s kifejezettebb volt az operáció utáni fájdalom is. A komolyabb komplikációk közé a seb elfertőződését, a veszélyes vérnyomás-ingadozást, valamint az altatás elhúzódó hatását sorolták a kutatók, akik szerint a nap második felében gyakrabban hibásodnak meg a gépek is.

A kutatók szerint, akik eredményeiket a Quality and Safety in Healthcare című szaklapban publikálták, a jelenség egyrészt a pácienseknek a nap folyamán változó fájdalomküszöbével, a műtétre való hosszú várakozás okozta stresszel, valamint a sebészek kimerültségével magyarázható.

Dr. Alistair Chambers, a brit aneszteziológusok szövetségének tiszteletbeli titkára érdekesnek nevezte a tanulmányt, bár megjegyezte, hogy az eredmények pontosításra szorulnak, hiszen egyes kórházak és országok orvosi gyakorlata között igen nagyok az eltérések. Véleménye szerint ha bebizonyosodik, hogy amerikai kollégáinak igaza van, az orvosoknak fel kell lépniük azon gyakorlat ellen, amikor a sebészek a nap 24 órájában végeznek beavatkozásokat, hogy jobban kihasználják a műtők és a berendezések kapacitását.