A betegség fogalma
A betegség nem az egészség gyökeres ellentéte, s még kevésbé ellenségünk, noha rosszul érezzük magunkat, szenvedünk tőle. A betegség inkább jelzése annak, hogy letértünk a harmonikus útról, kibillentünk a testi-lelki 
kiegyensúlyozottság állapotából, és figyelmeztet bennünket arra, hogy most már lassítani, lazítani, pihenni kellene átmenetileg. 
      Az egyensúly felbomlását számos dolog előidézheti.

Az utóbbi időben - saját magadhoz mérten - rendszertelenül, kapkodva táplálkozol, keveset pihensz, alszol; túl sokat dohányzol; életedben sok a szorongás, idegesség; keveset mozogsz szabad levegőn stb. Ezek nem vezetnek azonnal 
betegséghez, vannak ugyanis más jelzések is, amik segítségünkre lehetnek; ezeket nevezzük tüneteknek.

Közismert tünetek: a fejfájás, az alvászavar, a láz, a fáradékonyság, a levertség, a túlzott ingerlékenység, a bőrelváltozások, a rendszeresen feszült idegállapot stb. 

      A tünetekkel rendszerint kétféleképpen bánunk: tudomást sem veszünk róluk,
      vagy éppen túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítunk nekik. Helytelen
      felfogás és sajnos gyakorlat, hogy betegségként éljük meg azokat, és
      rögtön nekilátunk kezeltetni, gyógyíttatni. A tünetet ki lehet kapcsolni,
      el lehet nyomni, de kezelni, gyógyítani csak a beteg embert lehet a maga
      teljességében. 
      Az ember egészségét, teljességét szem előtt tartó orvoslás úgy a
      tüneteket, mint a betegségeket belső, lelki - szellemi okokra vezeti
      vissza, s ennek megfelelően keresi a gyógymódok lehetőségeit.