| | Kábítószer : Mit tegyünk sürgős esetben ? A kábítószerrel való visszaélés büntetése |
Mit tegyünk sürgős esetben ? A kábítószerrel való visszaélés büntetése
 Tanácsok. Magyar jog
Mit tegyünk sürgős esetben, eszméletlen állapotban?!
Ne essünk pánikba!
Amennyiben a kábítószer hatása alatt álló személy eszméletlen, fektessük
az oldalára, nehogy megfulladjon, s az esetleges hányadék kiürüljön a
szájából!
Azonnal hívjunk orvost vagy mentőt!
Ne hagyjuk felügyelet nélkül!
Vegyük figyelembe, hogy eszméletét visszanyerve várhatóan rosszkedvű
lesz!
A történteket és a problémákat nyugodt körülmények között beszéljük meg!
Fontos, hogy agresszív viselkedést és testi fenyítést semmi esetre se
alkalmazzanak, mert azok ellenérzést fejthetnek ki!
A kábítószerrel való visszaélés büntetése
A hatályos magyar jog
Büntető törvénykönyvünk büntetni rendeli a kábítószerrel való visszaélést
(282. §). Tiltott a hatósági előírások megszegésével kábítószert
termeszteni, előállítani, megszerezni, tartani, kínálni, átadni,
forgalomba hozni, az országba behozni, onnan kivinni, az ország területén
átvinni vagy azzal kereskedni. A bűntettet minősíti, ha azt kábítószernek
a hatósági előírások megszegésével való termesztésével, előállításával,
megszerzésével, forgalomba hozatalával vagy kereskedelmével foglalkozó
szervezet keretében követik el.
A kábítószer-fogyasztót nem büntetni, hanem gyógyítani kell. Az 1993.
XVII. törvény ezért tette lehetővé a csekély mennyiséget saját használatra
termelő, előállító, megszerző vagy tartó büntethetőségének kizárását, ha
az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat
hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget megelőző vagy gyógyító
kezelésben részesült. Sőt a törvényhozó még ezen is túlment:
büntethetőséget megszüntető körülménynek tekinti a kezelésben való
részvételt még a kábítószer fogyasztásával összefüggő - kétévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - bűncselekmény esetében
is.
A kábítószerrel visszaélés minősített körülményei közé tartoznak az
üzletszerű és a fegyveres elkövetés, valamint ha fiatalkorú vagy
gyermekkorú személy felhasználásával követik el, illetve az elkövetés
folytán ilyen személy jut kábítószerhez. Még súlyosabb büntetés vár
azokra, akik a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel, illetve a
kábítószernek a hatósági előírások megszegésével való termesztésével,
előállításával, megszerzésével, forgalomba hozatalával vagy
kereskedelmével foglalkozó szervezet keretében követik el.
Büntető törvénykönyvünk kóros szenvedélykeltésnek nevezi és büntetni
rendeli, ha tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik
életévét be nem töltött személynek kábító hatású anyag vagy szer kóros
élvezetéhez segítséget nyújt, vagy őt arra rábírni törekszik.
A kábítószer, a kábító hatású anyag és az ellenőrzött anyag fogalmának
meghatározása a magyar jogban
A kábítószer fogalmát a Btk. nem határozza meg.
A kábítószernek minősülő anyagok felsorolását a kábítószer termelésének,
gyártásának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és
használatának szabályozásáról szóló 1/1968. (V. 12.) BM-EÜM együttes
rendelet mellékletében közzétett jegyzékek tartalmazzák.
A Btk. 286/A. §-a értelmében kábítószeren a visszaélés szempontjából
veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell. A pszichotrop anyagok
listája a 4/1980. (VI. 24.) EÜM-BM együttes rendelet mellékletét képező
I-V. jegyzékben található.
Az 1/1968. (V. 12.) BM-EÜM együttes rendelet szerint kábítószer-élvezetre
alkalmas anyagnak (a továbbiakban: kábítószer) az 1965. évi 4.
törvényerejű rendelettel kihirdetett "1961. évi Egységes Kábítószer
Egyezmény" alapján nemzetközileg kábítószernek nyilvánított, továbbá a
Magyar Köztársaságban kábítószernek minősített anyagokat és
készítményeket, valamint azok bármilyen töménységű folyékony vagy szilárd
hígításait kell tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 155. számú állásfoglalása
(1955. március 27.) szerint kábítószernek a Btk. 282. § és 282./A §
(visszaélés kábítószerrel) alkalmazásában csak az I-II. jegyzékben
szereplő pszichotrop anyagok tekinthetők. A III-V. jegyzékben felsorolt
pszichotrop anyagok és törzskönyvezett gyógyszerkészítmények, valamint a
jegyzékekben nem szereplő különböző ragasztók, szerves oldószerek stb. a
kóros szenvedélykeltés (Btk. 283. §) bűncselekménye szempontjából kábító
hatású anyagok lehetnek.
A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint: "A Btk. 283. §-ának törvényi
tényállásában szereplő "kábító hatású anyagok" nem alkotnak olyan zárt
kört, mint a kábítószerek. Ezeknél - szakértői közreműködéssel -
esetenként kell tisztázni, hogy az elkövetés tárgyául szolgáló anyagnak
vagy szernek volt-e ilyen hatása, az elkövető valóban "kóros élvezethez"
nyújtott-e segítséget stb."
A tudomány és a technika nem áll egyhelyben. Új kábító hatású szereket
fedez fel a pharmakológia, és vesz be kínálatába a bűnözés. Míg ezek az új
vegyületek nem kerülnek be a kábítószernek minősülő anyagok és
készítmények jegyzékébe, addig szabadon és büntetlenül lehet velük
visszaélni. Az alacsonyabb szintű jogszabály hiányossága korlátozza a
magasabb rendű jogszabály érvényesülését.
A Btk. 282. § (5) büntetni rendeli a kábítószerrel visszaélésre irányuló
előkészületet. "Ellenőrzött" anyagoknak kábítószer tiltott előállítására
szolgáló gyártása, beszerzése, forgalmazása a kábítószerrel visszaélésre
irányuló előkészületnek minősül és bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Csekély mennyiség - jelentős mennyiség
A Btk. 282. § (5). a visszaélés kábítószerrel büntette minősített esetének
tekinti, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el.
A 282/A. § szerint viszont nem büntethető, aki csekély mennyiségű
kábítószert saját használatára termeszt, állít elő, megszerez vagy tart,
ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat
hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget megelőző vagy gyógyító
kezelésben részesült.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 155. számú állásfoglalása
(1995. március 27.) "csekély" mennyiségűnek értékelte a Btk. 282. §-ának
alkalmazásában a kábítószer, ahhoz hozzá nem szokott fogyasztóra
vonatkoztatott halálos (letális), illetve mérgező (toxikus) adagjának
legfeljebb tízszeresét, és "jelentős" mennyiségűnek az ilyen adag több
mint százszorosát. A csekély mennyiségre elkövetett bűncselekmény továbbra
is vétségnek számít, melynek büntetése - az eset körülményeitől függően -
két évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés.
A Büntető Kollégium 75. számú állásfoglalása szerint az átlagos
kábítószer-élvező mintegy egy évi fogyasztásának megfelelő mennyiségű
káros élvezetre alkalmas kábítószert kell a Btk. 282. §-a (3) bekezdésének
c) pontja szerinti minősítés szempontjából jelentős mennyiségnek
tekinteni.
Kábítószerek csekély és jelentős mennyisége: 2 tábla heroin, morfin,
metadon, hydrocodin, kodein, kokain, amfetamin, LSD, kannabis. Csekély
mennyiség felső határa: 0,62 g 3 g 3 g 7,5 g 8 g 7 g 2 g 7 mg 10 g. A
jelentős mennyiség alsó határa 6,2 g 30 g 3,0 g 75 g 80 g 70 g 20 g 70 mg
100 g.
A bíróság álláspontja szerint a kábítószerrel való visszaélés büntette
esetén elsősorban nem szakértői, hanem inkább jogi kérdés az, hogy a
kábítószer jelentős mennyiségű-e. A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel
követik el. Ezzel szemben, aki a kábítószerrel visszaélést csekély
mennyiségre követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
vagy pénzbüntetéssel büntetendő, sőt nem büntethető, ha az elsőfokú ítélet
meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos,
kábítószer-függőséget megelőző vagy gyógyító kezelésben részesült.
Közösségi Kapcsolat Alapítvány 1997. 12. 01.
| |
