A stressz magas vérnyomást, a hypertónia pedig gyakran gutaütést, azaz stroke-ot okoz. Valójában azonban nem a stressz, hanem az arra való reagálás dönti el: megbetegszünk-e. Tehát például, ha teret engedünk a dühnek, a haragnak, nagyobb az esélye a gutaütésnek - derült ki az előadásból. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb egzisztenciájúak kevésbé vannak kitéve a stressznek illetve jobban tudják kezelni, ezért náluk kisebb a szélütés kockázata is.

A stroke gyakran halált is okoz. Nagy Zoltán elmondta azt a példát, amelyben többezer, 40 és 70 év közötti embert figyeltek meg. Három év alatt a férfiak 10 százaléka, a nők 3 százaléka halt meg gutaütésben.

A mai, változó világban az egzisztenciális bizonytalanság okozza a legtöbb stresszt. A professzor elmondta, hogy e téren különbség van a férfiakra, illetve nőkre ható stressz között. A férfiak azt a konfliktust nem tudják jól kezelni, ha például a munkahelyükön kirekesztik őket a döntésekből, a nők pedig azt, ha nem sikerül megfelelniük.

Megtanulható, hogy jól reagáljunk a stresszre. Eredményes kutatások bizonyítják, hogy ha például egy konfliktusos helyzetben nem hergeljük be magunkat, ha tudatosan valami másra gondolunk, kiolthatjuk a stresszt.