Teljesen új inzulinterápia kerül hamarosan Európában is forgalomba. A 2-es típusú cukorbetegek kezelésére kifejlesztett hatóanyagcsoport új ponton avatkozik be az inzulinválaszok kialakulásába, teljesen más támadáspontot jelent, mint a többi antidiabetikum. Ugyanis nem az inzulintermelésre, hanem a növekedő vércukorszint érzékelésére, tehát az inzulintermelés elindulásának okára hat.

A kutatók abból indultak ki, hogy a szájon át szedett, illetve az intravénásan beadott cukor esetén más és más a szervezet inzulinválasza. Ebből feltételezték, hogy kell legyen olyan hormon, amely az elfogyasztott élelmiszer hatására lép működésbe, és a korai inzulinválasz kialakulásában játszik szerepet.

Az egyes belső elválasztású hormonok működését utánzó hatóanyagok tehát az eddigiektől különböző, egy teljesen új terápiás csoportot alkotnak a cukorbetegség kezelésében. Az új hatóanyagcsoport az ételfogyasztás hatására választódik ki a szervezetben, s egyaránt hat a belekre, májra, hasnyálmirigyre és az agyra is, ami azt jelenti, hogy a test minden érintett pontján hat a vércukorszint szabályozására, megfelelő beállítására.

Ezek a hatóanyagok működésükben azokat a belső elválasztású hormonokat utánozzák, melyek a szervezetben természetesen lezajló antidiabetikus vagy glükózcsökkentő folyamatokat szabályozzák. E funkciók egyrészt serkentik a szervezet inzulintermelő képességét válaszul a megemelkedett vércukorszintre, másrészt megakadályozzák az étkezések után termelődő glukagonhormon kibocsátását, lassítva a felszívódott tápanyagok véráramba kerülését, és csökkentve a tápanyagfelvételt. Így más kezelésektől eltérően fogyasztanak is, ezzel pedig kitolják azt az időpontot, amikor a beteg már inzulinkezelésre szorul. A hatóanyagcsoport elsősorban ott jelenthet majd komoly segítséget, ahol a tabletták már nem hatnak, de az inzulinozást a beteg még nem kezdte el.

A cukorbetegség jelenleg a leggyakoribb nem fertőző betegség a világon, a 2000-es statisztikák szerint az ezredfordulón mintegy 171 millió ember szenvedett ebben a kórban, és a megbetegedési ráta növekedését követve, becslések szerint számuk 2030-ra akár meg is duplázódhat. Magyarországon mintegy félmillióan érintettek a betegségben, a cukorbetegek zöme, körülbelül kilencven százaléka az idősebb korban kialakuló 2-es típusú diabéteszben szenved. Ennek egyik fő jellemzője, hogy sok betegnél már a betegség kialakulásának időszakában hiányzik a hasnyálmirigy úgynevezett béta-sejtjeinek azon képessége, hogy étkezések után megfelelő időben bocsássanak ki elegendő inzulint. Ezen gyors és korai inzulinválasz a szervezet első védekező mechanizmusa a veszélyes vércukorszintcsúcsok ellen. Mivel hiányzik ez a válasz, a vérben keringő cukor (glukóz) nem tud elég gyorsan a sejtekbe bejutni, ezzel kialakul az étkezések közötti emelkedett vércukorszint. Hosszú távon a magas vércukorszint mérgező hatású ezekre a sejtekre, ráadásul az öregedéssel inzulintermelő képességük még romlik is, amit csak tovább nehezít az inzulinrezisztencia kialakulása is.

A mostani felfedezés a későbbiekben reményt adhat arra is, hogy a cukorbetegség visszafordítható legyen: egyelőre állatkísérletek szintjén, de bizonyították, hogy a terápia a károsodott béta-sejt működését is befolyásolja.