| | KÖRKÉP : Betegségként kezelik Németországban a kiégés szindrómát |
Betegségként kezelik Németországban a kiégés szindrómát
A totális kimerültség jellemzi a burnout, magyarul a kiégés-szindrómát, amelyet Németországban most hivatalosan is betegségnek ismertek el.
Már betegségként kezelik a kiégés-szindrómát Németországban
NOL • Népszabadság Online • 2007. július 8.
A totális kimerültség jellemzi a burnout, magyarul a kiégés-szindrómát, amelyet Németországban most hivatalosan is betegségnek ismertek el. Ez nem csak a menedzserek és a prominensek betegsége, gyakorlatilag minden hatodik német szenved tőle - írja a Die Welt című lap online változata.
A szindróma tünetei, - amelyeket Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus írt le először -, a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Ez a reménytelenség érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, és a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemez.
Németországban már bírósági ítélet is született arról, hogy a kiégés-szindróma munkaképtelenséget okoz, ezért a biztosítóknak ilyen esetben fizetniük kell a biztosított után. Ugyanakkor nehéz egy esetből szabályt alkotni, mert a szindróma nehezen ítélhető meg objektíven. A betegséget a sztárok tették híressé-hírhedtté, az énekes Ricky Martin és Mariah Carey egyaránt évekig szenvedett benne.
A kiégés okaként pszichológusok három dolgot említenek a tanároknál: sok a stressz, nagy a megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik. Kevés motiváció a munkában, kevés a munkahelyi siker, ami csökkenő teljesítményhez vezet; végül a munkahelyen megromlott kapcsolatok embertelenné teszik a viszonyokat.
A folyamatot először az alvászavarok, majd a koncentrációs gyengeség, a fáradtság és a korlátozott teljesítőképesség jellemzik. Ha semmilyen lépés nem történik ellene, akkor rosszabbodik a helyzet, a beteg elhanyagolja a szociális és társasági kapcsolatokat és a hobbikat. Végső soron az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja a beteget - mondja Joachim Bauer professzor, a freiburgi egyetemi klinika egyik vezetője, aki szerint a másik ember a legerősebb aktiváló szer az emberek számára. Ha az érdeklődés megszűnik, akkor jön a kétségbeesés és a betegség - olvasható a Die Welt című lap online változatában.
(MTI)
| |
