Szervezetünknek a vörösvértestek képzéséhez és az oxigénszállításhoz vasra van szüksége, de az értékes anyag a máj méregtelenítő funkcióját is serkenti, aktiválja az immunrendszert, elősegíti a növekedést és egyes enzimek termelését. Ha túl kevés vas szívódik fel szervezetünkben, vashiányos állapot, vérszegénység lép fel. Kezdődő vashiányra utaló tünetek: állandó fáradtság, szokatlanul sápadt bőr, szájzug berepedése, hideg kezek és lábak, vörös tenyerek. Törékeny haj és köröm, émelygés, égő nyelv. Emésztési zavarok, például rendszeres hasmenés, vagy szorulás. De vashiány állhat libidózavarok, és impotencia hátterében is. A napi vasszükséglet felnőttek esetében 10-30 mg. A nőknek a menstruáció ideje alatt kétszer ennyi mennyiségre van szükségük és naponta legalább 50 mg-ra terhesség idején. A fiataloknak naponta 20-28 mg vas elegendő. Hogyan biztosítsuk a szükséges vasmennyiséget? A kiegyensúlyozott táplálkozás általában fedezi a napi vasszükségletünket. Ha mégis hiány lép fel, annak oka, hogy valami miatt megnő a vasszükségeltünk. Ez pedig nemcsak terhesség, vagy intenzív fejlődési periódus alatt fordul elő, hanem jelentősebb vérveszteség, emésztési és felszívódási zavarok, vagy krónikus betegségek, például gyulladások esetén is. A nagyon intenzív sportolás is gyorsan kimeríti pótlás nélkül a szervezet vasraktárait. Vannak a vas felszívódását segítő és gátló elemek, élelmiszerek. Ha a vassal egyidejűleg C-vitamint is magukhoz veszünk, például egy pohár narancslevet megiszunk, szervezetünk az emésztőrendszeren keresztül hatékonyabban képes felvenni a vasat. A réz, a kobalt, a mangán szintén elengedhetetlen a vas jobb hasznosulásához, a B-vitaminok pedig a hatás kifejtésében támogatják az ásványi anyagot. Míg a C-vitamin tartalmú élelmiszerek elősegítik a felvételét, addig pl. a fekete tea, a kávé, sőt még a tej bizonyos anyagai is megkötik a vas egy részét, s ezáltal a szervezetbe történő felszívódást gátolják. A teljes kiőrlésű gabonatermékek és a zöldségfélék gazdagok ugyan vasban, ám sajnos a bélben a nem hasznosul hatékonyan a sok rost miatt. Ha valaki tapasztalja magán a fentiekben felsorolt tüneteket, azt csak orvos állapíthatja meg, megfelelő laboratóriumi vérvizsgálattal, hogy valóban vashiányról van-e szó. Ha igen, általában vaskészítmények szedését javasolják. Spenót és hiedelem. A köztudatban az él, hogy a spenót vasban gazdag. Ezért aztán anyukák generációi - szülőktől, nagyszülőktől örököltek alapján - előszeretettel tömik csemetéjükbe a spenótot, amit azok, ugyancsak generációkon át, változatlanul utálják. A spenót feltételezett magas vastartalma tévedés. A tudomány kiderítette: a spenót 100 grammjában csak kb. 4,1 mg vas van. Összehasonlításképpen: ugyanennyi lencsében 6,9 mg, a zabpehelyben pedig 4,6 mg található. Ráadásul a spenótban a vas olyan formában fordul elő, melyet a szervezet nem tud kellően hasznosítani. Azonban nem kell a spenótot száműzni ételeink közül. Bár nem tartalmaz túl sok vasat, de jelentős mennyiség van benne más fontos anyagokból. mint például A-vitaminból, cinkből, folsavból, fluoridból, klorofillból, káliumból, magnéziumból. Tehát a mamák mégsem teszik rosszul, ha spenótevésre biztatják csemetéiket.