Amúgy

NSZ • 2004. március 10. • Szerző: fabet

A 16 önként jelentkező párral zajló vizsgálat során először a nő jobb kezén okoztak (méhcsípésnél nem erősebb) fájdalmat, majd a férfi kezén. A kutatók rögzítették a nők agyi reakcióit, s meglepetésükre mindkét esetben az agy ugyanazon területein érzékeltek fokozott aktivitást, kivéve a testi ingereket érzékelő, azaz szomatikus szenzoros központot – ez csak a saját testen érzett fájdalom érzésekor lépett működésbe. A reakció épp olyan volt, mint mikor az agy „sejti” az elkerülhetetlenül, pillanatokon belül jövő fájdalmat, s bár a fizikai érzékelés nem történt meg, az agy előre felfokozott izgalmi állapotba került (a test más részén ennek jele: felgyorsul a szívverés, izzad a kéz), magyarázta a pszichológus. Eddig nem tudták, hogy az empátia egyfajta tudati felismerési (kognitív) reakció-e, azaz az agy tudatosítja magában, de nem „érzi”, avagy inkább a fizikai észleléshez hasonlít. A mostani vizsgálat igazolja, az empatikus érzékelés részben fizikai észlelés, még akkor is, ha az agy fájdalom-központja nem lép működésbe. (A továbbiakban az empatikus képességekben lévő, nemek közötti különbségeket vizsgálják, ill. azt, hogy reagál a női agy az idegenek fájdalmára. A nők empátiás képességével egy olyan kérdéskör kapcsán is érdemes foglalkozni, ahol a férfi egyértelműen a „tünethordozó”. Hazánkban, s a világ más tájain is, nagy figyelmet fordítanak orvosok, laikusok a merevedési zavar problémájára. Felmérések alapján mondhatjuk, tíznél több alkalommal kezdeményeznek nemi aktust havi átlagban a középkorú magyar férfiak, és csaknem 50%-uk beismeri, élete során, tapasztalt már erekciós zavart. Bár az elmúlt években sok minden történt e panasz kezelésére, 10 férfiből csak 3 fordul orvoshoz emiatt, így az esetek kb. 70%-a kivizsgálatlan marad. Az érintett férfiasságára, önbecsülésére nagy csapás lehet az erektilis diszfunkció (ED), mivel a sztereotípiák az erő mellett a hallgatással kapcsolják össze a férfiasságot, tán ezért nyílnak meg, kérnek segítséget nehezen, későn, vagy soha egyes férfiak. Bár adatok igazolják, megindult a változás, az ED még mindig kényes téma – nem szívesen beszélnek róla sokan, maguk előtt sem ismerik el, hogy gond van. A merevedési zavar fizikai és lelki okokra vezethető vissza, de gyakran a tisztán organikus panaszok mellett is jelentkeznek pszichés tünetek. A férfiak többsége nehezen dolgozza fel, ha életében adódik egy hosszabb – még a nemi örömöket is nélkülöző – sikertelen időszak. A sorozatos kudarcélmények miatt kialakult nyomás maga is csökkentheti a teljesítőképességet, ami nem csak az egyén problémája, mert a férfi a „tünethordozó” ugyan, de a probléma a nőt is érinti, s a kezelés halogatása károsan hathat a párkapcsolatra. A nők megértő szerepe mellett, óriási hangsúlyt kap az őszinteség, a nyílt kommunikáció. A partner sokat segíthet a feszültség és gátlás oldásában, ez lehet a gyógyulás útján az első lépés. Gyakori hiba, ha a nő magát okolja a férfi sikertelenségért, és ha elsőre arra gondol, ő már nem elég kívánatos. A gyógyulás sikere, a felek megfelelő hozzáállásán múlik. Ideális esetben pszichoterápiára is együtt mennek, ahol nem csak a férfi problémáját kezelik, de mód nyílik a partnerek között kialakult feszültség „kibeszélésére” is. A többi már csak türelmükön és kitartásukon múlik. Egy tavalyi kutatás szerint a merevedési zavarban szenvedő férfiak 75%-a szeretné, ha nem kellene előre tervezni és időre „végezni” a szexet, a legújabb igények szerint a terápiás cél tehát már nem csak az erekció helyreállítása. A sorozatos kudarcok nyomán, érthető, ha úgy vélik, elengedhetetlen a meghitt hangulat. E pillanatokat pedig nem lehet sürgetni. A kutatásból az is kiderült, a férfiak 70%-a a hétvégi pihenőidőt jelölte meg, mint a romantikus együttlétre leginkább alkalmat adó időpontot, amikor van idő megadni az együttlét módját. Az ilyen igényeknek a hosszúhatású terápia felel meg. Az érintettek válaszaiból az is kiderült, a párok e szempontból is igénylik a “szabadságot”.