A rákbetegségek megelőzése és gyógyítása
                              alapvetően étkezési alapokon nyugszik. Léteznek a
                              világon olyan népességek, amelyek körében -
                              táplálkozásukból eredően - e bántalmak szinte
                              ismeretlenek. Cikkünkben az egészségünk megőrzése
                              érdekében szükséges étrendi változtatásokról lesz
                              szó, s bár tudjuk, hogy a hagyományosan
                              "magyarosnak" tartott táplálkozási szokásoktól
                              ezek még sokszor elég távol állnak, bízunk benne,
                              hogy minél több olvasónk talál javaslataink között
                              saját maga és családja számára is hasznosnak
                              bizonyuló ötleteket.
                              Olyan népcsoportok körében, amelyeket csak
                              kismértékben érint a rákbetegség kockázata, a
                              táplálék 50-60%-át is kiteszik a hüvelyesek, a
                              gabonafélék, a hántolatlan rizs, a gyümölcsök és
                              zöldségek. Csak nagyon ritkán fordul elő
                              húsfogyasztás, amely ekkor is 90%-ban a halféléket
                              jelenti, továbbá osztrigát, csigát, rákot,
                              kagylót. E húsféléket büntetlenül lehet
                              fogyasztani, ami viszont nem vonatkozik az egyéb,
                              állati eredetű fehérjékre.
                                Óvatosan a hússal!

                              Megelőzésként és gyógyításként célszerű volna
                              csupán két-három havonta egy-két alkalommal
                              fogyasztani olyan húsokat, mint a sertés-, marha-,
                              borjú-, pulyka- és csirkehús. Nem lehet eléggé
                              hangsúlyozni: még ilyenkor is törekedni kell rá,
                              hogy az állatok erősen mozgatott testrészeit együk
                              (pl. nyak-, fartő- és lábszárhús). Ezek
                              izomanyagcsere-javító hatása ugyanis a jelentős
                              kreatintartalom miatt nagyobb, mint az egyéb
                              testtájakról származó húsé.
                              Az előbbiek nem vonatkoznak például a vadhúsokra,
                              a kecske-, a juh- és a lóhúsra, valamint a
                              lóhúskészítményekre, illetve olyan szárnyasok
                              húsára, mint a liba, kacsa, amelyek sok szabad
                              mozgásban élik le életüket.
                                Halfélék

                              Különösen előnyös a rák megelőzésében és
                              gyógyításában a halhúsok fogyasztása. Ízletes,
                              nagyon könnyen elkészíthető halfélék például a
                              lazac, a busa, a makréla, a heringfélék,
                              tőkehalfajták, amelyeket szardíniaként is
                              fogyaszthatunk, de ide sorolhatjuk a fogast is. A
                              rákszeleteket tálalhatjuk tartármártással készült
                              hideg salátával, a kagylókonzervet feljavíthatjuk
                              például fokhagymás tartármártással.
                                Növényi fehérjék

                              Megelőzésként és gyógyításként is nagyon kedvező
                              hatásúak a növényi fehérjék és levesek, amelyek
                              legalább 10%-ot tegyenek ki a napi étkezésünkben,
                              és ez utóbbiakat is kevésbé finomított
                              gabonamagvakból készítsük! Sűrűn fogyasszunk
                              fényezetlen, illetve hántolatlan rizst,
                              barnarizst, kukoricadarát, teljes kiőrlésű korpás
                              búzaliszteket, rozslisztet, rozspelyhet,
                              zablisztet, zabpelyhet, hajdinát lisztként vagy
                              rizs helyett, kölest, szóját, időnként szezámmagos
                              ételeket vagy szezámlisztet. Ajánlatos sűrűn
                              illeszteni az étrendbe babféléket, lencsét,
                              sárgaborsót.A hüvelyesek és gabonafélék
                              fogyasztásában különös jelentősége van a szójának,
                              kukoricának és a búzacsírának. E növényi
                              fehérjéknek a többihez képest jelentős a
                              telítetlen zsírsav-tartalma.
                              A telítetlen zsírsavak alapvetően fontosak a rák
                              megelőzésében és gyógyításában. Olyan
                              élelmiszerekben találjuk meg őket, mint a
                              halfélék, az említett növényi élelmiszerek, a
                              szója, a kukoricacsíra vagy a kukoricából készült
                              olaj, a hidegen sajtolt napraforgóolaj, a tökmag
                              vagy a tökmagolaj, illetve a gyógyszertárakban
                              kapható Peponen tökmagolaj-kapszula,
                              busaolaj-kapszula, valamint a szezámmag-, olíva-
                              mogyoró- és Ligetszépe-olaj.
                              A telítetlen zsírsavak megelőzik és
                              megakadályozzák a rákos burjánzást. Rendszeres
                              fogyasztásuk alapvetően segíti szervezetünket
                              abban, hogy megelőzzük vagy javítsuk a
                              rosszindulatú elváltozásokat.
                                Szénhidrátok, tejtermékek, zöldségfélék

                              Ügyelnünk kell arra, hogy ne túlfinomított és
                              mesterséges szénhidrátot fogyasszunk (pl.
                              finomított cukrot vagy mesterséges édesítőszert),
                              hanem inkább barnacukrot, mézet, melaszos
                              cukortermékeket, szőlőcukrot vagy juharszirupot.
                              Előnyös sok erjesztett tejtermék fogyasztása
                              (joghurt, túró, kefir, tejföl), továbbá a
                              kalciumegyensúly fenntartása sajtfélékből.
                              Az agysejtek regenerálásában nagy fontosságú a
                              lecitin. Ezt kétféle élelmiszerből szerezhetjük
                              meg agysejtjeink számára: szójából és a tojásból;
                              ajánlatos mindkettőt sűrűn beiktatni étrendünkbe.
                              A rákmegelőző és -gyógyító diétában fontos a
                              következő zöldségfélék fogyasztása: szőlő,
                              brokkoli, lila hagyma, fokhagyma, bimbóskel,
                              kelkáposzta, patisszon, friss reteklevél,
                              petrezselyemzöld, zellerzöld, kaporzöld, sárgarépa
                              friss zöldje, cékla (nyersen) kipréselt leve,
                              tengeri alga, piros színanyagot tartalmazó
                              élelmiszerek (például feketeribiszke, áfonya,
                              feketeszeder), piros bogyós gyümölcsök, lila
                              szilva, piros szőlő, málna, cseresznye, meggy.
                              A rákos folyamatok elindulását nagymértékben az
                              étrendi hibák idézik elő, viszont a fentiekben
                              leírt táplálkozás segítségével a hajlam ellenére
                              is eredményesen megelőzhetők vagy gátolhatók.
                              Dr. Duschanek Valéria
                              táplálkozás-biokémikus