A VASTAG- ÉS VÉGBÉLRÁK I.
                                                           A vastagbélrák a fejlett országokban a hörgőrák
                              után a második helyen áll a daganatos halálozások
                              okainak statisztikájában. Gyakorisága a nők
                              körében némileg csökkent az elmúlt évtizedek
                              során, a férfiak között azonban érdemi változás
                              nem mutatkozott.

A jelenség oka egyelőre
                              tisztázatlan. Általában az 50 évesnél idősebb
                              korosztály betegsége.
                                Az életmód következménye

                                
                              Elmondhatjuk, hogy a vastagbélrák nagyrészt
                              környezeti kiváltó okokra vezethető vissza.
                              Megfigyelések sora tanúskodik arról, hogy a
                              betegség a civilizált, gazdaságilag fejlett
                              országokban jóval nagyobb számban fordul elő, mint
                              az elmaradott régiókban. A harmadik világból
                              áttelepülő népességben végzett statisztikai
                              elemzések szerint új lakóhelyükön e csoportokban
                              is gyorsan emelkedik (a hazájukra jellemző
                              előforduláshoz képest) a vastagbélrák
                              megjelenésének valószínűsége. E megállapítás
                              további igazolását látjuk azokban az adatokban is,
                              melyek szerint a "nyugati" étkezési és életmódbeli
                              szokásokat fokozatosan átvevő Japánban évről évre
                              több bélrákos esettel kell számolni.
                                Rostdús táplálékokkal

                              A durvább, kevésbé finomított, rostdús ételek -
                              melyeknek fogyasztása inkább a szegény országokat
                              jellemzi - egyrészt gyorsabb bélműködést
                              eredményeznek, miáltal a tápcsatornán áthaladó,
                              esetlegesen rákkeltő tulajdonságú anyagok
                              kiürülése is gyorsabb, másrészt e rostok
                              mennyiségüknél fogva mintegy felhígítják az
                              említett káros anyagokat, és így azok hatása
                              kevésbé tud érvényesülni.
                              A túlzott húsfogyasztás több adat szerint
                              megváltoztatja a belekben található természetes
                              baktériumflóra összetételét, és ez a bélrendszerbe
                              kerülő epesavak lebontását olyan irányba mozdítja
                              el, amely folyamat végeredményeként
                              feltételezhetően rákkeltő hatású anyagok
                              keletkeznek.
                              Úgy tűnik, a gazdag rosttartalmon túl bizonyos
                              növények további előnyös hatással is bírnak. A
                              káposztáról, brokkoliról, kelbimbóról például
                              leírták a szakemberek, hogy nagyobb mennyiségben
                              tartalmaznak egy indol nevű, előnyös hatású, a
                              vastagbélrák kialakulásának esélyét csökkentő
                              anyagot. Arról is megjelentek tudományos
                              közlemények, hogy a táplálékkal elfogyasztott
                              kalcium semlegesíti a bélrendszer rákkeltő
                              anyagait, tehát a bőséges kalciumbevitel
                              feltételezhetően bizonyos védelmet nyújthat a
                              vastagbélrákkal szemben.
                                Családban marad…

                              Ismertek örökletesnek tartott, tehát genetikailag
                              determinált kórformák is. (A vastagbélrákos
                              betegek 1/4-ében családi halmozódást találunk.)
                              Ezek kisebb hányadában az úgynevezett
                              "polipózisos" formát, nagyobb részében a "nem
                              polipózisos" típust látjuk. Az elsőre a
                              vastagbélben igen nagy számban előforduló,
                              öröklött polipok jellemzőek, melyek sebészi
                              eltávolítás nélkül szinte biztosan rákká fajulnak
                              el, még 40 éves kor előtt. A nem polipózisos,
                              öröklött vastagbélrákban szenvedő betegek közeli
                              vérrokonaiban akár 50% is lehet a betegség
                              megjelenésének valószínűsége.
                              Ezekben a családokban egyidejűleg más, például
                              nőgyógyászati daganatok is előfordulhatnak. Fontos
                              adat, hogy e "terhelt" családokban a vastagbélrák
                              jelentkezésének átlagos időpontja az 50. életév
                              előtt van, 10-15 évvel korábban, mint a nem
                              öröklődő formák esetében. (Szerencsére az utóbbiak
                              teszik ki az e betegségben szenvedők nagyobb
                              hányadát.) Az öröklötten vastagbélrákos családok
                              tagjait már 25 éves kortól háromévenként szűrni
                              kell, hogy időben lehessen diagnosztizálni a nagy
                              valószínűséggel jelentkező betegséget.
                              Vastagbélrákra hajlamosíthatnak továbbá
                              gyulladásos bélbetegségek és bizonyos
                              baktériumfajták által okozott fertőzések is.
                                Szűrési változatok

                              Logikusan merül fel a kérdés, hogy vannak-e
                              megfelelő lehetőségek egy olyan gyakori és
                              veszélyes betegség, mint a vastagbélrák idejében
                              való, a tünet- és panaszmentesség stádiumában
                              történő felfedezésére?
                              Tapintással
                              Több lehetőség is kínálkozik, de tökéletes
                              biztonsággal egyikre sem hagyatkozhatunk. A
                              legegyszerűbb és pillanatnyi kellemetlenségen túl
                              semmiféle hátránnyal nem járó módszer a végbél
                              ujjal történő vizsgálata. Értelemszerűen így a bél
                              üregének legfeljebb 10 cm-s szakaszáról kapunk
                              felvilágosítást. Alkalmas ugyanakkor a vizsgálat
                              férfiak esetében a prosztata, nőknél pedig a
                              kismedencei szervek bizonyos mértékű megítélésére
                              is. Ez a jó tájékozódást nyújtó és egyszerű
                              beavatkozás éppen az említettek miatt rutinszerűen
                              elvégzendő - a beutalás indokától függetlenül -
                              minden olyan kórházi orvosi vizsgálat során,
                              amikor a beteg pillanatnyi állapotának részletes
                              rögzítése a legkisebb mértékben is indokoltnak
                              látszik.
                              Eszközzel vagy székletmintával
                              A szűrés végezhető merev, illetve hajlékony
                              "tükröző eszközzel" (az utóbbi magasabbra
                              vezethető fel a végbélnyíláson keresztül, és a
                              beavatkozás mindkét esetben némi kellemetlenséggel
                              jár), továbbá vérnek tesztpapír révén a székletből
                              történő kimutatásával. A tesztpapírra vékony
                              rétegben kell székletmintát juttatni.
                              Eszközös vizsgálat előtt elengedhetetlen a
                              bélcsatorna kitisztítása. A téves eredmények
                              elkerülése végett a vizsgálat előtt néhány napig
                              megfelelő diétát szükséges tartani. Kerülni kell a
                              vas- és C-vitamin-készítmények szedését, valamint
                              hús fogyasztását.
                              A tünetmentes lakosság körülbelül 4%-ában pozitív
                              a vizsgálat eredménye, de a pozitív eseteknek is
                              csupán 5-10%-ában diagnosztizálható rák. A
                              fennmaradó, lényegesen nagyobb hányad jóindulatú
                              elváltozások miatti vérszivárgásból ered.
                              Bizonyítottan rákos betegek tesztje sem mindig
                              pozitív azonban, mert a daganatból eredő vérzés
                              sokszor szakaszos, alkalomszerű.
                              Ezek tehát a szűrővizsgálatok buktatói, melyek
                              indokolják újabb és újabb módszerek keresését és
                              elterjesztését.
                                Tünetek

                              Ha a daganat a magasabb bélszakaszokon található,
                              kevesebb tünetet okoz és nagyobbra nőhet, mivel az
                              e területen normálisan híg széklet a szűkületen
                              könnyen át tud jutni. Hamarabb ad jelt magáról a
                              szilárdabb állapotú széklet továbbítására szolgáló
                              alsóbb szakaszok daganatos beszűkülése. A beteg
                              teltségérzetről, hasi görcsökről, puffadásról,
                              elégtelen székletürítésről számol be. Általában
                              jellemző az addigi székelési szokások
                              megváltozása. Időnként hasmenés és székrekedés
                              váltogatják egymást. Néha tartós hasmenést vagy
                              éppen ellenkezőleg, állandósult székrekedést
                              tapasztalhatunk.
                              A növekvő daganat tápanyag-, azaz vérszükségletét
                              a rendelkezésre álló érhálózat nem képes
                              biztosítani, ezért az elváltozás egy-egy részlete
                              elhalhat, ami vérzéssel járhat; ez lehet látható
                              vagy csak laboratóriumilag kimutatható. A tartós
                              vérveszteség vashiányos vérszegénységet okozhat,
                              gyengeséggel, szapora szívműködéssel, idősebb
                              betegeknél szívizom-vérellátási zavarral és
                              következményes mellkasi fájdalommal. Felnőtt
                              korban mindig ki kell zárni, hogy a vashiány
                              hátterében nem áll-e fenn vastagbéldaganat.
                              A mélyen a szerv falába törő elváltozás a belet ki
                              is lyukaszthatja, súlyos, azonnali műtétet
                              szükségessé tevő állapotot okozva. Ugyancsak a
                              sürgős műtétet indokolja a széklet továbbítását
                              végképp lehetetlenné tevő daganat, amely
                              bélelzáródáshoz vezet.
                              Fájdalmas székletürítéssel járhatnak az alsó
                              bélszakaszok daganatai.
                                Csak aranyér?

                              A már említett véres széklet hátterében
                              szerencsére igen gyakran nem daganat, hanem
                              például aranyeres elváltozás áll. Legtöbbször ez
                              ártatlan, konzervatív módon vagy sebészetileg jól
                              kezelhető megbetegedés. Nemegyszer azonban az
                              aranyeres csomó létrejöttének oka éppen a bélfal
                              daganata, hiszen a daganat által megzavart
                              vérelfolyás tágítja ki a bélnyálkahártya ereinek
                              falát, így hozva létre az aranyeres folyamatot. E
                              vénatágulat azonban legtöbbször alkati
                              érfalgyengeség, nem több. Ami azonban ebből a
                              tanulság: makacs aranyeres problémák fennállása
                              esetén indokolt a tápcsatorna átvizsgálása, hogy
                              nincs-e benne daganatos elváltozás.
                              Dr. Békési Gábor
                              belgyógyász szakorvos