A
                              helytelen étkezési szokásokon túl bizonyos
                              konyhatechnikai eljárások, az utóbbi száz év során
                              az ételekbe került rengeteg mesterséges kémiai
                              anyag kedvezhet a kóros sejtburjánzások
                              megindulásának.
                              Szervezetünkben már egészen kis mennyiségű
                              daganatkeltő anyag elegendő ahhoz, hogy
                              meginduljon a rákos sejtek képződése. Ez a hatás
                              elsősorban akkor érvényesül, ha ehhez a kis
                              dózishoz rendszeresen "jutunk hozzá". Minél
                              korábban kezdődik el a rákkeltő anyagnak a
                              szervezetbe jutása, annál nagyobb az esély a
                              betegségre. Különösen fontos tehát a gyermekek
                              megkímélése ezektől az anyagoktól.
                                Rákkeltő hatású kémiai anyagok

                              Sokáig tetvek, szúnyogok ellen alkalmazták, ma a
                              mezőgazdaságban gyomirtószerként használják az ún.
                              klórozott szénhidrogéneket. Kártékony, rákkeltő
                              hatásukat felismerve ugyan már régen betiltották,
                              mégis az állati zsírszövetekben elraktározódva
                              belekerültek a táplálékláncba.
                              A környezetszennyezésből származó policiklusos
                              aromás szénhidrogének nem csupán belégzés útján
                              károsítják az emberi szervezetet. A gépkocsik
                              kipufogó gázaiból és a petrolkémiai iparból
                              származó benziprén például könnyen szennyezheti a
                              nagy forgalmú utak mellett termesztett növényeket,
                              ill. az ott legelő állatokat.
                              Nagyrészt a túlzott műtrágyázás következtében
                              halmozódnak fel a növényekben a nitrátok, melyek
                              nitritekké, majd rákkeltő hatású nitrozaminokká
                              alakulnak. A nitrit egyébként - a nyál
                              alkotórészeként - az emberi szervezetben is jelen
                              van, a nitrozaminképződést pedig a dohányzás is
                              serkenti. Külső forrásból az élelmiszerekkel és az
                              ivóvízzel kerülhet be szervezetünkbe. A nitrát
                              főleg csecsemőkre veszélyes, időseknél pedig a rák
                              rizikóját sokszorosára növelheti. Sajnos falvaink
                              jó részében a talajvíz nitráttartalma elég magas,
                              ezért az ásott kutak vizét ivásra és
                              ételkészítésre nem ajánlatos felhasználni.
                              Az élelmiszeriparban a penészek és élesztőgombák
                              szaporodásának gátlására, nitrites pác-sót
                              alkalmaznak. A tartósítás szempontjából hatékony
                              nitritet azonban a bélflóra nitrozaminná alakítja,
                              mely erősen rákkeltő hatású. A nyelőcső- és
                              gyomorrák előfordulása összefüggésbe hozható a
                              sózással konzervált élelmiszerek gyakori,
                              rendszeres fogyasztásával. Az említett rákfajták
                              kockázatát csökkenthetjük úgy, hogy mértékkel
                              fogyasztunk hidegkonyhai húst és sonkát.
                                Konyhatechnika

                              A fentiekből kiderül, hogy nem mindegy, hol és
                              hogyan termesztett nyersanyagokat használunk fel.
                              Aki azt hinné azonban, hogy a körültekintő
                              nyersanyag-válogatásnál véget ér a rizikótényezők
                              kiszűrése, bizony téved. Az otthon végzett
                              ételkészítési eljárásoknál sem szabad
                              megfeledkeznünk az óvatosságról. Ha nem áll
                              módunkban friss alapanyagokkal dolgozni a
                              tartósító eljárások közül a fagyasztást
                              részesítsük előnyben, ugyanis nitrozamin
                              keletkezik a füstöléssel, sózással tartósított
                              élelmiszerekben, de pácolás, valamint a szabad
                              tűzön és a roston sütés alkalmával is.
                              Policiklusos aromás szénhidrogének sütéskor,
                              részben a füstölés alkalmával jöhetnek létre,
                              tehát frissensültekben, faszénen sült húsokban,
                              kolbászokban, füstölt húsokban fordulnak elő. Ezen
                              kívül felhalmozódhatnak a húsok zsírban, olajban
                              sütésekor a túlzott pörzsanyagképződés, azaz
                              odaégetés során, főleg ha a zsiradékot újra
                              felhasználjuk. A sütemények, vagy a pirítós égett
                              részét mindig vágjuk le, hiszen minél jobban
                              odaégett az étel, annál nagyobb a rákkeltő
                              benzpirén-tartalma.
                              Mivel egyes penészgombák (pontosabban azok
                              anyagcseretermékei, az aflatoxinok) szintén
                              rákkeltők, kerüljük a nyirkos és meleg tárolási
                              körülményeket, a penészes ételt dobjuk ki.
                                Mesterséges anyagok

                              Az édesítőszerekkel és a mesterséges
                              aromaanyagokkal kapcsolatban sokan tartanak attól,
                              hogy rákkeltők. Az utóbbiból több ezer fajta
                              létezik, melyek egy részét Magyarországon is
                              engedélyezik. Az édesítőszereket jelenleg nem
                              tartják daganatképző anyagnak (bár a ciklamát
                              nevűt ideiglenesen ezzel az indokkal tiltották be
                              1969-ben), az aromaanyagok hosszú távú hatásairól
                              azonban nincsenek pontos ismereteink. Mesterséges
                              színezékek és a csomagolás terén sem egyértelmű a
                              helyzet, minden bizonnyal helyesebben tesszük, ha
                              inkább a természetes anyagokat választjuk
                              vásárlásaink során.
                              A túl sok zsír és hús, a kevés rost megváltozott
                              bélműködést, székrekedést eredményez, melynek
                              jövőbeni következménye akár a rák is lehet. A
                              túltápláltság, az elhízás bonyolult hormonális
                              változások következtében és elsősorban a menopauza
                              után, a méhrák, epehólyagrák és az emlőrák
                              esélyeit növeli. Alkoholos italok rendszeres
                              fogyasztása szerepet játszik a szájüreg, nyelőcső,
                              gyomor, bél, máj, emlő, hasnyálmirigy daganatainak
                              előfordulási gyakoriságában, arról nem is
                              beszélve, hogy a fokozott alkoholfogyasztás
                              többnyire dohányzással is együtt jár, így a rák
                              kockázata még nagyobb. Fogyasztási szokásainkat
                              megvizsgálva minden bizonnyal találhatunk olyan
                              pontokat, ahol több esélyt adhatunk magunknak az
                              egészségesebb életre.