Magyarországon évente csaknem hatszáz nő hal meg esúlyos megbetegedésben, mely a női nemi szervi  rákok 10-12 %-át teszi ki.

Bár az utóbbi évtizedben előfordulási gyakorisága csökken, a veszélyeztetett életkor azonban sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik el.
 Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett és   rendszeres nemi élet, a partnerek gyakori  cserélgetése - a promiszkuitás -, amely számos  rizikófaktort jelent.

A nem kezelt gyulladások,   folyások és méhszájelváltozások - melyek gyakran   társulnak vírusos fertőzéssel (Human Papilloma  Vírus: HPV) -, rákelőző állapoton át a rettegett  rákká fejlődhetnek.

A méhnyak jóindulatú sebei,  rákelőző elváltozásai és a kezdeti – még  gyógyítható - stádiumban lévő rák könnyen  diagnosztizálható, felismerhető a rendszeresen   elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal.

Mit is  jelent ez?                                                                                                                   Elsődleges szűrővizsgálaton a tünet- és  panaszmentes nők időszakonkénti, rendszeres vizsgálatát értjük.

Fájdalmatlan, gyors,szövődménymentes és szakszerű elvégzése esetén közel 100% a találati biztonság.                               

Miből áll a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat?

A szeméremtest megtekintése után a hüvely   feltárása: - tükörvizsgálat - kolposzkóp
használata mellett áttekintjük a hüvelyfalakat és  a méhszájat.

 Ezután - megfelelő eszközökkel -  citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a  méhszáj felszínéről és a méhnyakról, amely a  vizsgáló orvos számára csak részben áttekinthető.                           
 

A szűrés a levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti.

 Ez a Papanicolau-ról   elnevezett Pap-teszttel történik. A levett mintából kenetet készítenek, fixálás és speciális  festés után történik a mikroszkópos vizsgálat.

  .

Ilyenkor szövettani    vizsgálat szükséges, mely leggyakrabban a  méhszáj kúp alakú kimetszését jelenti. E kis  műtéttel biztosítható a pontos diagnózis, és az  esetek nagy részében ez a gyógyulást is jelenti.

 A citológiai anyagvétel (kenet) után végezzük a kolposzkópos vizsgálatot.                                 A kolposzkóp 7,5-30-szoros nagyítást biztosító, megfelelő  fényforrással ellátott optikai eszköz. Ennek  segítségével olyan testfelszíni és testüregi  hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad  szemmel nem láthatók, illetve a látott elváltozás  súlyossága jól megítélhető. Előnye, hogy a   szöveteket élőben, saját környezetükben  vizsgálhatjuk, valamint könnyen ismételhető. Ecetsav- és jódtartalmú szer alkalmazásával a kóros területek jól elkülöníthetők az ép szövetektől.  Mivel könnyen megismételhető, a gyakorlott  vizsgáló orvos pontos választ adhat a folyamat   javulásáról vagy rosszabbodásáról.

A vizsgálat  végeztével az orvos - a citológiai eredmény  kivételével - mindenről tájékoztatni tudja a  pácienst. Ismétlést vagy további kezelést igénylő  citológiai eredményről írásban értesül a beteg.

 A  két módszer együttes, gondos alkalmazása  biztosítja a szűrővizsgálat nagy hatékonyságát.  Ezután következik az úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat, amely során kitapintjuk a   méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát,  tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek  állapotáról.

 A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen,szerves részét kell hogy képezze az emlők
 áttapintása is.  Magyarországon a nőgyógyászati rákszűrés személyi   és anyagi feltételei biztosítottak. A női lakosság  teljes átszűréséhez kitartó, gondos  egészségnevelői és felvilágosító munkára van szükség.
                              Dr. Sárosi Zsuzsanna
                              nőgyógyász-onkológus