|
Szalmonella
Mérgező nyári ínyencségek
ÉLET ÉS EGÉSZSÉG -
Veszélyes fagyi, rizikós szalámi és társaik
A meleg, fülledt időben az élelmiszerek könnyen fertőződnek, a beléjük került kórokozók hamar elszaporodnak.
A szalmonellózis és a botulizmus az étel okozta legismertebb megbetegedések, melyek egyszerre családokat, avagy nagyobb közösségeket is megbetegíthetnek egy kellemesnek hitt ebéd vagy vacsora után.
- Ha az étel méreg... Ételeinkkel betegségeket okozó kórokozók juthatnak be szervezetünkbe.
- Ha a környezeti viszonyok – főként a magas hőmérséklet – kedvezőek számukra, az élelmiszerekben a mikroszervezetek gyorsan elszaporodnak.
A leggyakoribb fertőzésforrások:
• nem alaposan megtisztított zöldségek, gyümölcsök
• tojás felhasználásával készült fogások
• kellően át nem sütött, meg nem főzött húsféleségek
• tenger gyümölcsei.
Ha étkezésünket követően hányunk, hasmenést tapasztalunk, belázasodunk, közérzetünk kellemetlenné válik, nagy a valószínűsége, hogy ételmérgezésünk, -fertőzésünk van, s elkerülhetetlen az orvosi segítség.
Találékony kórokozók A különböző, általában gyomor- és bélrendszeri panaszokkal, levertséggel, lázzal járó ételfertőzések legismertebbje, a szalmonellafertőzés hírhedt baktériuma többféleképpen is megmérgezheti ételeinket.
Leggyakrabban a bacilust tartalmazó nyersanyagok közvetítésével, főként baromfihúsból és tojásból kerül át a tányérunkra.
Ezek a kórokozók savanyú ételekben kevésbé életképesek, azonban a tojással és majonézzel készült saláták, sütemények, édességek – például madártej, krémes, vaníliafagylalt – remek táptalajul szolgálnak számukra, ezért nyáron kifejezetten kockázatos lehet a fogyasztásuk.
Ahhoz, hogy a szalmonella megbetegítsen, egy adag étellel jelentős számú baktériumot kell elfogyasztanunk.
Emellett az sem közömbös, hogy melyik típusú szalmonellabaktérium került az ételbe, hiszen nem mindegyik bacilus okoz ugyanolyan súlyos tüneteket.
Fenyegető kiszáradás
A szalmonellózis tünetei a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 6-48 órával jelentkeznek magas lázzal, hidegrázással, hasmenéssel, hányingerrel, hányással és hasi görcsökkel.
Jellemző panasz a fej- és végtagfájdalom is.
A kórokozót tartalmazó ételek fogyasztásakor általában nem mindenki lesz beteg, az érintetteknél jelentkező tünetek sem egyforma súlyosságúak.
A leginkább veszélyeztetettek a kiszáradásra egyébként is hajlamosabb kisgyermekek és a legidősebb korosztály tagjai.
Szerencsésebb embertársaink kevésbé fogékonyak a baktériumok támadására, mivel gyomorsavuk hatástalanítja a kórokozókat.
Tünetmentesen is fertőz!
A kórokozókat pontosan csak az étel-, ital- és a székletminta szakszerű, laboratóriumi vizsgálatával lehet kimutatni.
Az orvos ezen teszteredmények ismeretében dönt a szükséges terápia módjáról, és arról, hogy az adott esetben pontosan milyen gyógyszert is kell alkalmazni.
A fertőzéssel járó magas láz és rossz közérzet általában csak 2-3 napig tart, a szalmonellózisra jellemző, jellegzetes hasmenés azonban akár hetekig is megkeserítheti a beteg mindennapjait.
Az emberi szervezetnek ugyanis hosszú idő kell a baktérium teljes kiürítéséhez.
Ez idő alatt a megbetegedett ember bár tünetmentes, ám ürítőként komoly veszélyt jelent környezetének.
Saját védelmünkben... Tévhit, hogy csak a közétkeztetésben – vagyis iskolai, üzemi menzán vagy vendéglőkben, büfékben – bukkanhat fel a fertőzés!
A szalmonellózis elkerülésére saját háztartásunkban is állandóan figyelnünk kell! Míg a vendéglátó-ipari egységekben dolgozóknak kötelességük betartaniuk az élelmezés-egészségügyi szabályban előírtakat, otthonunkban csak mi magunk óvhatjuk meg családunkat és magunkat is az ételmérgezéstől, -fertőzéstől.
A betegség megelőzése érdekében sokat tehetünk az ételekhez felhasznált nyersanyagok gondos, higiénikus kezelésével.
Felhasználás előtt ajánlatos a nyers húst és a tojás héját is gondosan lemosni, az előkészített nyersanyagokat pedig minél hamarabb dolgozzuk fel!
Alaposan főzzük meg, és süssük át ételeinket, hogy az esetlegesen jelen levő baktériumok elpusztuljanak!
A legjobb, ha az étel felforr, vagy teljes egészében átsül.
Tipp:
főként a nyári hónapokban célszerű olyan fokozott óvatossággal kezelni minden nyersanyagot, mintha azt gyanítanánk, hogy eleve fertőzött.
Életveszélyes botulizmus...
Nemcsak a szalmonella okozta ételfertőzés jelent komoly veszélyt egészségünkre.
A Clostridium botulinum nevű baktérium okozta ételmérgezés, a botulizmus is rendkívül veszélyes kórság.
Ez a spórás baktérium a talajban mindenütt jelen van, s földdel történt szennyezés vagy por útján kerülhet az élelmiszerre.
A toxin számos élelmiszerben termelődhet, de jellemzően a házikolbászban, hurkában, disznósajtban és egyéb, házilag tartósított, nem kellően sterilizált húskészítményekben szaporodik el, s betegít meg embereket, állatokat egyaránt. Korábban általában csak a téli hónapokban bukkant fel ez a betegség, hiszen főként a disznóvágáshoz kapcsolódott. Ám a mélyhűtők elterjedése miatt manapság már sajnos bármely évszakban készíthetnek disznótorost, így a botulizmus sem csak a téli időszak jellemző nyavalyája.
Az viszont jó hír, hogy ez a betegség emberről emberre nem terjed. A „kolbászmérgezés”-ként – a botulus görög szó jelentése kolbász – is ismert kórkép a szalmonellához képest aránylag ritkán fordul elő, ám nagyon súlyos betegség.
A kór első – ekkor még enyhe –, klasszikus tünetei a fertőzés után 12-36 órával jelentkeznek: levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi tünetek.
Az idő előrehaladtával a panaszok egyre súlyosabbá válnak.
Általános rosszullét lép fel, jellemző a fejfájás és a hányás, a hasmenés.
Majd jelentkeznek az idegrendszeri zavarok és legsúlyosabb esetben légzés- vagy szívbénulás! Megfelelő kezelés nélkül ez a súlyos mérgezés halálos kimenetelű lehet, ezért a beteget feltétlenül és halaszthatatlanul kórházba kell szállítani, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesülhessen.
A késlekedés rontja a felgyógyulás esélyét.
Sajnos sok esetben azért késik a kórházi antitoxikus kezelés, mert a diagnosztizáló először nem gyanítja a botulizmus lehetőségét.
A mérgezés megelőzésénél is létfontosságú az alapvető higiénés szabályok betartása, az alapos főzés-sütés-forralás.
Az egyébként jó minőségű, de nem megfelelően kezelt hús is okozhat nagy bajt.
A Clostridium botulinum spórái hővel szemben meglehetősen ellenállóak, de a bacilusok termelte toxinok 10 perces forralással már könnyen roncsolhatok, s így már nem okoznak mérgezést! Fontos, hogy a fagyasztónkban tárolt élelmiszereket fogyasztás előtt mindig kellőképpen felmelegítsük, felforraljuk.
Ne felejtsük el, hogy a házi disznóvágásból származó ételek elkészítése minden esetben sokkal nagyobb odafigyelést igényel! Gyanakodjunk Clostridium botulinum-fertőzöttségre, ha a hústermék csomagolása felhólyagzott, púpos vagy sérült!
Oxigénhiányos körülmények közt ugyanis ez a baktérium erjedést okozhat az élelmiszerben, és a csomagolás erről is árulkodik. Lejárt szavatosságú, felpuffadt, kilyukadt konzerv felhasználása tilos, a felbontott konzervet is lehetőleg azonnal el kell fogyasztani! Ne kockáztassunk! Romlott, penészes étel sohase kerüljön a család asztalára!
A legtöbbször hiábavaló a melegítés, a lemosás vagy a láthatóan szennyezett részek kivágása, a romlott étel már nem használható fel biztonságosan.
A táplálék romlását szín-, íz-, szag- és állományváltozás is jelzi. Különösen legyünk elővigyázatosak a húsokkal, különböző húskészítményekkel, tejtermékekkel, tojással készült ételekkel, felengedett mélyhűtött élelmiszerekkel!
Bízzunk érzékeinkben!
Ha valami gyanús, például fénytelen, kellemetlen szagú a hús, megsavanyodott a tej, felpúposodott a konzerv vagy a joghurt teteje, a gyümölcs erjedt, inkább dobjuk ki, ne sajnáljuk, mintsem bajt okozzunk!
Figyelem!
Szalmonellózis esetén a hányás és a hasmenés olyan mértékű lehet, hogy tartani kell a kiszáradástól.
Ezért e betegség gyanúja esetén első és legfontosabb teendő a folyadékpótlás.
Fontos, hogy súlyos rosszullét, kiszáradás veszélye vagy magas láz esetén sürgős orvosi ellátásra van szükség!
Sok esetben kórházba is kell szállítani a beteget, aki nagy valószínűséggel antibiotikumos kezelést és infúziós folyadékpótlást kap.
Jó tudni! *
Szalmonellabaktériumokkal nem csupán a nyersanyagok lehetnek fertőzöttek, hanem az ételkészítést végző ember keze, szennyes ruhája, avagy a nem kellően megtisztított konyhai eszközök, edények is.
Ezért elengedhetetlen a konyha rendszeres takarítása, a konyhai eszközök és a hűtőszekrény tisztán tartása, fertőtlenítése!
* A meleg, nyári napokon kerüljük a nyers tojást tartalmazó élelmiszereket!
* Az élelmiszerboltban figyeljünk a termékek szavatosságára és megfelelő tárolásukra!
* Érdemes kifejezetten forgalmas üzletekben bevásárolni, fogyasztani, hiszen ott gyorsabban cserélődik az árukészlet, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy friss termékhez jutunk.
* Gyanakodjunk Clostridium botulinum-fertőzöttségre, ha egy hústermék csomagolása felhólyagzott, púpos vagy sérült!
* A különösen veszélyes, gombás, tejfölös, tojásos ételeket még másnapig se tároljuk! Ha nem fogy el, inkább öntsük ki a maradékot!
Ételmérgezés esetén:
* Immunerősítés: ételmérgezéskor okvetlen szedjünk immunerősítőket, hogy a szervezetünk mielőbb legyűrje a kórokozókat; 6 x 30 csepp nem keserű grépfrútmag-kivonatot, 6 x 1 kávéskanál echinaceát (kasvirág), esetleg 3 x 1 macskakarom-kapszulát és rizskorpakivonatot 4x4 kapszulát! Ezeket legalább 1 héttel a lábadozás után is ajánlott alkalmazni, csak kisebb adagban.
* Gyógyteakeverék: hányásra és hasmenésre: kamilla, cickafarok, körömvirág, orbáncfű, borsmenta. Ezeket azonos arányban keverjük össze, és 2 evőkanálnyit forrázzunk le 1 liter vízzel! Bélfertőtlenítésre leginkább a vad-sóskamag és a kígyószisz ajánlott.
* Baktériumflóra-regenerálás: elengedhetetlen minden fertőzéskor.
A tejsavbaktérium- és/vagy más baktériumtartalmú szereket is legalább 1 hónapig szedjük folyamatosan – 1-2 hetes használatuktól nem várható semmilyen eredmény!
| |
