A drogok élettani és egyéb hatásai

A drog kifejezés jelentése

A drog szónak az európai gyógyszerészeti terminológiában más az eredeti értelme, mint ahogy azt manapság a köznyelv használja. A gyógyszerészetben ma is a gyógyszerként használt száraz növényi részek, a növényi vagy állati termékek (pl. ópium vagy méhviasz) megjelölésére szolgál. Az utóbbi évtizedekben azonban Európában is általánosan elterjedt az angol drog szó – a penicillint és a heroint, az aszpirint és a marihuánát magába foglaló – Amerikában szokásos értelme.
Drognak nevezünk minden olyan szert, amely a szervezetbe kerülve annak működését megváltoztatja, s ezzel együtt megváltozik az ember közérzete, hangulata és legtöbbször a magatartása is. Orvosi felfogás szerint kábítószer az a gyógyszer vagy vegyszer, amely az élő szervezetben, elsősorban a központi idegrendszer működésében olyan változást idéz elő, amely – akárcsak rövid időre is – átalakítja az ember személyiségét.

Legális kontra illegális…

Ez azt jelenti, hogy a drog előállítását, terjesztését és fogyasztását az adott ország törvényei és társadalmi szokásai elfogadják (ilyen pl. az alkohol, a nikotin, a koffein), vagy törvényileg tiltják és üldözni, büntetni rendelik  (pl. a marihuana, , heroin, kokain).

Kábítószerek

Kábítószernek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a szervezetbe kerülve többnyire kellemes érzést, eufóriát, színes álmokat, csapongó gondolatokat, érzékcsalódást idéznek elő. (így például a repülni tudás érzetét keltik, látszólag kiszélesítik az agy befogadóképességét, hatalmas fizikai és nemi energiák létét sugallják, stb.)

A függőségről általánosságban

• Fizikai (testi) függőség: a normál testi funkciók megváltozása, azaz a szervezet megköveteli a kábítószer folyamatos jelenlétét. Fizikai függőségről akkor beszélünk, ha a szervezet sejtjei és az egyes szervek olyan mértékben szoktak hozzá a droghoz, hogy csak úgy tudják – jól vagy rosszul – ellátni funkciójukat, ha folyamatosan hozzájutnak az adott szerhez. Ekkor a kábítószeres már nem tud az anyag nélkül élni. A drog hiánya súlyos szervi és keringési zavarokhoz, végső esetben halálhoz is vezethet.
• Pszichikai (lelki) függőség: a pszichikai állapot olyan irányú megváltozása, amikor a fogyasztónak csak a kábítószer megszerzése és fogyasztása jár az eszében, ezért minden mást – a tanulást, a barátot, a családot – háttérbe szorít. Gondolatait, napjait –az életét – a drog megszerzésének, előteremtésének, az ahhoz szükséges pénz bármilyen áron történő előteremtésének problémája tölti ki. A lelki függőség szinte kivétel nélkül minden droggal kialakul

Elvonási tünetek

A szervezet mindig igyekszik fenntartani a számára fontos belső egyensúlyt. Ezért ha a drogok tartósan bekerülnek a szervezetbe, ennek sejtjei megszokják az adott anyagot. A belső egyensúlyt már ezzel, az addig ismeretlen anyaggal együtt igyekeznek fenntartani. Ha ezt az anyagot részben, vagy teljesen elvonják, a szervezet egyensúly felborul és súlyos, szinte elviselhetetlen állapotot idéz elő, mindaddig, amíg ismét be nem kerül a megszokott drog, vagy hasonló szer. Tehát az elvonási tünetek kínzó testi – lelki gyötrelmek (bőrviszketés, epilepsziás görcsök, hányinger, hányás, súlyos depresszió, eszméletvesztés, végső soron keringési rendszer felbomlása és halál.)

Hatások

·         Depressziós hatás: a központi idegrendszer reagálását lassító, tompító hatás. Szomorú, levert hangulatot, szorongást, félelmet, feszült idegállapotot, nyugtalanságot, pánikérzetet, a drog utáni sóvárgást előidéző érzelmi állapot.

·         Stimuláló hatás: egyes érzékszervi funkciókat ingerlő, idegrendszeri reagálást gyorsító, „felpörgető” hatás.

·         Hallucinogén hatás: a központi idegrendszerben okozott fizikai és pszichikai változás, amely érzékcsalódásokat, rövid ideig tartó – a valóságban nem létező dolgok valóságként történő megélését jelentő -, színes, álomszerű látomásokat okoz (pl. a repülni tudás, a természet feletti fizikai erők meglétének érzete).

·         Pszichotrop anyagok: kábítószerként nyilvántartott, de gyógyszerként is alkalmazott mesterséges anyagok.

A kábítószerek osztályozása

Hatásmechanizmusuk alapján:

Az alapanyag eredete szerint:

Néhány elterjedt drog kémiája, és tényleges hatása

Kannabisz (Cannabis Sativa Variatium Indicum)(szlengben pl. zöld, marcsi, babi)

A kannabisz (kender) egy a trópusi és a mérsékelt égövön egyaránt elterjedt leveles növény. Bizonyos fajtái leveleit és bimbózatát pszichoaktív hatásai miatt fogyasztják. Legfőbb hatóanyaga a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC). Alacsonyabb THC tartalmú fajtáit elsősorban a textil- és papíripar hasznosítja.

A bimbók gyantás kivonatát hasisnak nevezzük, melynek további finomításával nyerhető fekete, ragacsos folyadék a hasis-olaj. A prosztó levél vagy bimbózat, az a marihuána.

Legelterjedtebb fogyasztása során a kannabiszt elégetik, és füstjét a tüdőbe szívják. Elsősorban kikapcsolódás végett és orvosi célokra használják.

Hatásai:Emelkedett hangulat; felfokozott érzéki fogékonyság; kreatív és bölcseleti mélységekben kavargó gondolatok; zavarodottság; memóriazavarok; koncentrálási nehézségek; megfelelő mértékben elvétett dózis, lelkiállapot vagy körülmények esetén szorongás, valamint félelem- és pánikrohamok előfordulhatnak.

Függőséget okozhat! Ez azt jelenti, hogy a rendszeres fogyasztók között vannak, akik számára nehéznek bizonyul a leszokás. Őnáluk akkor olyan is van, hogy megvonási tünetek (1-6 hétig): nyugtalanság, az élvezetek csökkenése, fejfájás, rossz közérzet, alvási nehézségek, és betépési vágy.

Az arra hajlamos fogyasztóknál felszínre hozhatja a lappangó neurotikus és pszichotikus tüneteket.

Az LSD (lizergsav-dietilamid)

Az LSD (lizergsav-dietilamid) egy szintetikusan előállított vegyület; a legelterjedtebb pszichedelikus drog. Manapság leggyakrabban blotter papír (bélyeg) formájában hozzáférhető. Ez egy kb. 1/2 cm x 1/2 cm nagyságú itatóspapír, amit különböző képekkel díszítenek, LSD-vel áztatnak át, majd megszárítják.

Egyéb megjelenési formái: tabletta, zselélap vagy zselékocka, folyadék, folyadékba áztatott kockacukor, és por.

Gyakorlatilag mindig szájon át fogyasztják. A blotter papírt többnyire a nyelv alatt tartják, így a hatóanyag a nyálkahártyán keresztül könnyen felszívódik a véráramba.

Az LSD rendes adagja 50-150 mikrogramm körül van. Egy blotter papír körülbelül ekkora dózist tartalmaz. A küszöbdózis 20 mikrogramm körül van, 400 mikrogramm felett pedig különlegesen intenzív hatásokra lehet számítani.

A becsült halálos adag 1 gramm felett van.

Crack, Kokain(szlengben pl. kóla, hó, stb.)

Ecstasy (szlengben pl. eki, ex, bogyó, karika, kerek, stb.)

Az MDMA (3,4-metiléndioxi-N-metamfetamin, más néven ecstasy) egy szintetikus drog, aminek fő hatásai mellett enyhe pszichedelikus karaktere is van. Leggyakrabban kis tabletták formájában találkozhatunk vele, de MDMA kapszula és por is létezik. Az „ecstasy”-ként árusított tabletták nem mindig tartalmaznak MDMA-t; ezen a néven sok különböző laboratóriumi terméket próbálnak eladni.
Leggyakrabban bekapják és lenyelik, de előfordul az orrba szippantás is.

Minden ember számára van egy ideális dózis, amit túllépve az élmény nem intenzívebb lesz, hanem kevésbé kellemes. A legtöbb ember számára az ideális dózis 80-150 milligramm körül van; egy tabletta a maga 80-120 mg hatóanyagtartalmával sokak számára éppen megfelelő, de mivel az emberek érzékenysége az MDMA-ra különböző lehet, igen óvatosnak kell lenni az adagolással.

Varázsgomba:

A „varázsgomba” kémiája:A pszichedelikus gombafajták fő hatóanyagai a pszilocibin, a pszilocin, illetve kisebb mértékben a baeocisztin és a norbaeocisztin. Az egyes gombafajokban eltérő ezeknek az anyagoknak a megoszlása. A pszilocin eléggé instabil vegyület, hamar elbomlik (a gomba elszáradásával mindenképp), ezzel szemben a pszilocibin akár évekig is stabil marad (egy 115 éves gombából származó mintában találtak belőle egy kisebb mennyiséget). Az emberi szervezetben a pszilocibin pszilocinra bomlik le, és ilyen alakban fejti ki hatását. Mindkét anyag a triptaminok családjába tartozik, és nagy hasonlóságot mutat az agy szerotonin nevezetű neurotranszmitterével. Pszilocinból a halálos adag az effektív (hatásos) dózis 641-szerese (ugyanez az érték az A-vitaminra 9637, az LSD-re 4816, az aszpirinre 199, a nikotinra pedig 21). A gombák a pszichedelikus hatóanyagokon kívül számos más vegyületet is tartalmaznak, ezek egyes gombafajok esetében mérgezést, rosszullétet okozhatnak.

Fogyasztás, tárolás:A friss gomba ehető nyersen (tipikus gombaíze van), rakható pizzára, készíthető belőle tea, megszárítva és ledarálva keverhető kakaóporral, stb. de vigyázni kell vele, mert magas hőmérsékleten a pszichoaktív hatóanyagok lebomlanak. Egyes források szerint a tejtermékek, illetve a kálciumtartalmú ételek nem jönnek ki jól a pszilocibinnel, keverésük veszélyes lehet (az aztékok valószínűleg nem véletlenül böjtöltek a varázsgomba elfogyasztása előtt). Ha a gombákat megszárítják, száraz, levegőtől és fénytől védett helyen legkevesebb egy évig megőrzik hatóerejüket. A szárított gombákat néha porrá őrlik, és így keverik bele valamilyen ételbe.

Felhasznált irodalom:

·        Kurdics Mihály: A kábítószer itt van testközelben, Ahogy egy rendőrtiszt látja; Zzsiráf Kiadó, 1996.

·         www.patikamagazin.hu

·         www.daath.hu

·         www.drog.linkcenter.hu

·         www.drogvilag.networldtrading.com