Daganatos őssejtek?
A közelmúlt felfedezései arra hívták fel a figyelmet, hogy rákos betegségekben léteznek - nagyon kis számban - olyan daganatos sejtek, melyek nem vesznek rész a sejtszaporodásben, hanem nyugvó-pihenő állapotban vannak. Mivel “alvó” sejtekről van szó, a szokásos daganatellenes kezelés kevés hatást gyakorol rájuk.
Az orvostudomány fejlődése robbanásszerű, de talán a vérképzőszervi betegségekkel foglalkozó az a terület ezekben az években, ahol az új felfedezések leggyorsabban kerülnek át a gyógyításba.
A myeloma a második leggyakoribb rosszindulatú hematológiai betegség, az elmúlt évtizedben gyakran éppen ez a kór állt a fejlődés élén.
Ma már összehasonlíthatalanul jobban ismerjük a betegség hátterét és a kórfolyamat előrehaladásának eseményeit és egyre hatékonyabban tudják az orvosok ezeket befolyásolni.
A betegség ennek ellenére nem gyógyítható, csaknem minden esetben kiújulással kell számolni.
A közelmúlt felfedezései arra hívták fel a figyelmet, hogy rákos betegségekben léteznek - nagyon kis számban - olyan daganatos sejtek, melyek nem vesznek rész a sejtszaporodásben, hanem nyugvó-pihenő állapotban vannak.
Mivel “alvó” sejtekről van szó, a szokásos daganatellenes kezelés kevés hatást gyakorol rájuk.
Myeloma esetén is gyakran így van: ma már jó eséllyel lehet a myelomás daganatsejteket kiölni a betegből (például kemoterápiával), de idővel a daganatsejtek újtra megjelennek a betegség visszaesését okozva.
Ezen a ponton néhány több évtizeddel ezelőtt végzett kutatási eredmény hirtelen fontossá vált.
A genetikusok egyik kedvenc állatfaja a muslinca: kicsi és gyorsan szaporodik. Számos alapvető életfolyamatot ezeken az állatokon ismert meg az emberiség, és úgy tűnik ez igaz a daganatos őssejtek viselkedésére is.
A muslincák egyedfejlődése során megismert, a szárnyak vagy más testrészeik fejlődését olyan ősi gének irányítják, melyeket egyes daganatsejtek “kölcsönvesznek”.
Nem meglepő módon, ezek az ősi biológiai mechanizmusok “őssejtek” kialakulásához vezetnek.
Ezek a sejtek nemcsak nevükben hanem más emberi őssejtekhez hasonlóan nagyszámú, akár korlátlan számú utódsejtet képesek létrehozni, csakhogy ebben az esetben ezek az utódok daganatsejtek.
Szerencsére vannak azonban “őssejtmérgek”, melyek a kemoterápiás szerek között fellelhetőek.
Ma a terápia egyik lehetséges fejlődési iránya nemcsak a daganatsejtek elpusztítását kell, hogy célozza, hanem “őssejtirtást” is kell valószínűleg végezni.
Hogyan irtsák ki az orvosok a daganatos őssejteket az egészséges őssejtek elpusztítása nélkül?
Ez a jövő nagy megválaszolandó kérdése…
dr.Mikala Gábor
|