| 		
		 
 Daganatos őssejtek?
 
 
	A közelmúlt felfedezései arra hívták fel a figyelmet, hogy rákos betegségekben léteznek - nagyon kis számban - olyan daganatos sejtek, melyek nem vesznek rész a sejtszaporodásben, hanem nyugvó-pihenő állapotban vannak. Mivel “alvó” sejtekről van szó, a szokásos daganatellenes kezelés kevés hatást gyakorol rájuk. 
	  
 
	Az orvostudomány fejlődése robbanásszerű, de talán a vérképzőszervi betegségekkel foglalkozó  az a terület ezekben az években, ahol az új felfedezések leggyorsabban kerülnek át a gyógyításba. 
	  
	A myeloma a második leggyakoribb rosszindulatú hematológiai betegség, az elmúlt évtizedben gyakran éppen ez a kór állt a fejlődés élén.  
	Ma már összehasonlíthatalanul jobban ismerjük a betegség hátterét és a kórfolyamat előrehaladásának eseményeit és egyre hatékonyabban tudják az orvosok ezeket befolyásolni. 
	A betegség ennek ellenére nem gyógyítható, csaknem minden esetben kiújulással kell számolni. 
	A közelmúlt felfedezései arra hívták fel a figyelmet, hogy rákos betegségekben léteznek - nagyon kis számban - olyan daganatos sejtek, melyek nem vesznek rész a sejtszaporodásben, hanem nyugvó-pihenő állapotban vannak.  
	Mivel “alvó” sejtekről van szó, a szokásos daganatellenes kezelés kevés hatást gyakorol rájuk.  
	Myeloma esetén is gyakran így van: ma már jó eséllyel lehet a myelomás daganatsejteket kiölni a betegből (például kemoterápiával), de idővel a daganatsejtek újtra megjelennek a betegség visszaesését okozva. 
	  
	Ezen a ponton néhány több évtizeddel ezelőtt végzett kutatási eredmény hirtelen fontossá vált. 
	A genetikusok egyik kedvenc állatfaja a muslinca: kicsi és gyorsan szaporodik. Számos alapvető életfolyamatot ezeken az állatokon ismert meg az emberiség, és úgy tűnik ez igaz a daganatos őssejtek viselkedésére is. 
	A muslincák egyedfejlődése során megismert, a szárnyak vagy más testrészeik fejlődését olyan ősi gének irányítják, melyeket egyes daganatsejtek “kölcsönvesznek”.  
	Nem meglepő módon, ezek az ősi biológiai mechanizmusok “őssejtek” kialakulásához vezetnek.  
	Ezek a sejtek nemcsak nevükben  hanem más emberi őssejtekhez hasonlóan nagyszámú, akár korlátlan számú utódsejtet képesek létrehozni, csakhogy ebben az esetben ezek az utódok daganatsejtek.  
	  
	Szerencsére vannak azonban “őssejtmérgek”, melyek a kemoterápiás szerek között fellelhetőek. 
	Ma a terápia egyik lehetséges fejlődési iránya nemcsak a daganatsejtek elpusztítását kell, hogy célozza, hanem “őssejtirtást” is kell valószínűleg végezni.  
	Hogyan irtsák ki az orvosok a daganatos őssejteket az egészséges őssejtek elpusztítása nélkül? 
	Ez a jövő nagy megválaszolandó kérdése… 
	 dr.Mikala Gábor 
 |