Az Avtv. alapján az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok különleges adatnak minôsülnek. A testi és lelki egészségi állapotra vonatkozó adatok csak akkor kezelhetôk, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul vagy törvény azt elrendeli. Az egészségügyi adatok kezelését illetôen mind az adatkezelôk, mind az érintettek esetében nagy a bizonytalanság. Ennek fô oka a sûrûn elôforduló és nagy horderejû - az egészségügyi és tb-reformhoz kapcsolódó - szabályváltozások sorozata (orvosi vények, közgyógylista, taj-szám). De vannak olyan újonnan felmerülô gondok is, amelyek megoldására még nem alakult ki megnyugtató gyakorlat.

   Ezt jelzi néhány felmerült probléma, mint például az AIDS betegségben szenvedôk, illetve fertôzöttek nyilvántartása, melyre vonatkozóan az Adatvédelmi Biztos Irodájához beadvánnyal fordult már a Magyar Orvosi Kamara elnöke és egy emberi jogi egyesület is, vagy az újonnan bevezetett orvosi vények, amelyek miatt kifogással éltek a gyógyszertár-tulajdonosok, egy országgyûlési képviselô és egy orvos is. Sürgôs megoldásra - és minisztériumi állásfoglalás kialakítására - vár a privatizálandó, illetve megszüntetendô kórházak ügye is. Több beadvány tükrözi az állampolgárok aggodalmát, melyet a betegek adatainak bizonytalan sorsa miatt éreznek.

    Komoly gondok forrása az is, hogy az adatkezeléssel kapcsolatban sem az egészségügyi adatkezelôk (kórházak stb.), sem a bíróságok gyakorlata nem egységes. Az egészségi állapotra vonatkozó különleges vagy szenzitív adatok kezelésénél az érintettek érdekeinek védelme különösen fontos. Az egészségügyi adatok kezelésérôl szóló törvény tervezetével kapcsolatban, amelyet a közeljövôben tervez napirendjére tûzni az Országgyûlés, az adatvédelmi biztos több kifogást emelt.

Elôfordul, hogy jó szándékból vagy éppen túl merev jogértelmezésbôl adódóan sérülhetnek a polgárok jogai. A betegek egészségügyi adataira kiterjedô titoktartási kötelezettség az egészségügyi személyzetre is vonatkozik, hiszen ôk foglalkozásuk gyakorlása közben jutnak ezekhez az adatokhoz. Segítôkészségbôl ugyan, de több kórház telefonközpontja, illetve portája készséggel ad felvilágosítást bárkinek arról, hogy egy bizonyos beteg éppen melyik osztályon fekszik, holott ezzel kellemetlenséget is okozhat neki.

Egy rokkantnyugdíjra való jogosultságot megállapító eljárás során a tb-ügyintézô megtagadta a kérelmezôtôl, hogy az a rokkantság fokát megállapító orvosi szakvéleménybe betekinthessen. A Nyugdíjbiztosító Fôigazgatóság fôigazgatója levelében megerôsítette, hogy a panaszos természetesen a saját ügyeinek iratait megismerheti, errôl már egy körlevelet is kiadott az intézményen belül. (315/A/1996)

Több beadvány érkezett a pedagógusok körében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervei vagy egészségügyi betéti társaságok által végzett egészségfelméréssel kapcsolatban. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy az érintetteket - még kérésük ellenére sem - tájékoztatták megfelelôen az adatkezelés céljáról és indokairól, pedig ezzel nem csekély riadalmat és felháborodást meg lehetett volna elôzni. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok célja, hogy a munkavállaló a munkakörében meghatározott feladatainak egészségügyi szempontból is a legteljesebb mértékben meg tudjon felelni, ezért a rendszeres vagy eseti vizsgálatok mind a két fél érdekét egyaránt szolgálják. Fontos szabály viszont, hogy a munkáltató kizárólag a vizsgálat eredményét jogosult megismerni, azt, hogy a munkavállaló egészségi állapota megfelelô-e az adott munkakör betöltéséhez. A vizsgálatot végzô szervek - a tájékoztatási kötelezettség megszegése mellett - erre sem mindig fordítottak elegendô figyelmet. Az egyik iskolában a pedagógus által kitöltött nyilatkozatot a tanári szobában lévô, nem zárható üzenôrekeszben kellett elhelyezni, így bárki megtudhatta, hogy az egyik kolléganônek hány abortusza volt, a másik kollégának pedig hány elmebeteg vagy öngyilkos fordult elô a családjában. (219/A/1996, 525/A/1996)

    Az egészségügyi adatok szenzitív, "intim" jellege miatt az e tárgyban érkezô panaszok száma magas. Vizsgálatot kezdeményeztek vagy állásfoglalást kértek az Adatvédelmi Biztos Irodájától betegek, praktizáló orvosok, országgyûlési képviselôk, egészségügyi érdekképviseleti, illetve állami szervek egyaránt, de volt példa hivatalból indított vizsgálatra is.

    A háziorvosok betegeinek adatait sok helyen számítógépen rögzítik, ami praktikus megoldás. Egy vidéki újságban megjelent cikk alapján hivatalból megkerestünk egy ilyen, adatkezeléssel, illetve programok készítésével foglalkozó számítástechnikai céget, vajon alkalmazottaik hozzájuthatnak-e jogosulatlanul a betegek adataihoz. A cég vezetôjének válaszai alapján az adatkezelés törvényessége garantáltnak látszik, a visszaélések elkerülése megnyugtató módon rendezett. (516/H/1996)