Szex : HANGULATUNK ÉS A HORMONOK |
HANGULATUNK ÉS A HORMONOK
- Eszméletlenül dühössé és víg kedélyűvé egyaránt tehetnek.
- A nemi örömhöz, az erős csontokhoz, a stresszel való megküzdéshez és az anyagcsere karbantartásához egyaránt szükségesek.
- Ha nem volnának, tulajdonképpen nem is lennénk életben.
- A szervezet nagyon különleges, úgynevezett belső elválasztású mirigyekben helyet foglaló sejtjei termelik őket: a hormonokat. Közvetlenül a vérbe jutnak, és az idegrendszerrel együtt fontos életfolyamatokat szabályoznak.
Nemi hormonok - "Szerelemhormon"
Növekedési hormon - Melatonin - Stresszhormonok
Az időszámításunk kezdete előtti negyedik-ötödik században Hippokratész már azt tanította, hogy az egészség és a temperamentum bizonyos, a szervezetben termelődő anyagok következménye.
Arisztotelész pedig megfigyelte, hogy az ivartalanított állatok sokkal békésebbek, szelídebbek, könnyebben kezelhetők. Azt tehát már régóta tudtuk, hogy valamilyen szerepük van.
Kimutatásuk és felfedezésük azonban még évszázadokat váratott magára, sőt, bizonyos vonatkozásokban ez a folyamat még ma is tart.
Alapvetően meghatározzák a női és férfi szervezet egymástól döntően eltérő szerkezetét és működését. Az ösztrogén teszi, hogy a nő nőnek néz ki, a tesztoszteron pedig, hogy a férfi férfinak.
Kissé meglepő viszont, hogy mindkét nemben mindkét fajta nemi hormon termelődik - csak nem azonos mennyiségben.
A tesztoszteron férfiban a herékben, nőben pedig a vese felső részén sapkaszerűen ülő mellékvesében és a petefészekben termelődik. A tesztoszteron hatására jön létre a nemi vágy, de az agresszió is.
Szerepet játszik a szervezet energia-háztartásában, az önbizalom és a koncentrálás képességének a kialakulásában. Ritkán bár, de előfordul, hogy a női szervezet a normálisnál több tesztoszteront termel. Ez komoly szőrtüszőgyulladáshoz (akne), az arcszőrzet megszaporodásához, testtömegnövekedéshez, idült nyugtalansághoz és fokozott támadási hajlamhoz vezet.
Egy, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint azoknak a nőknek, akik a békés családi élet helyett a karriert helyezik előtérbe, magasabb a tesztoszteronszintjük. Ilyenkor az utódnemzés is nehezebben következik be, és ezeket a nőket a gyermeknevelés kevésbé vonzza.
Akadnak olyan fiatalemberek, akik mesterségesen próbálják meg emelni e hormonszintet a szervezetükben: a testépítők némelyike igen elítélhető módon - következetesség helyett így szeretné testalkatát "versenyképessé" tenni.
E módszernek azonban veszélyei vannak: a nagy adagban bevitt férfi nemi hormon csökkenti a saját hormontermelést, és a korábban már említett látható mellékhatásokhoz (pattanásosság, szőrzetnövekedéshez) vezet.
A kívülről bevitt nemi hormonok ezenkívül allergiás alapon súlyos sárgasággal járó májbetegséget okozhatnak, mely hosszú hetekig "kivonja a forgalomból" az illetőt.
Az ösztrogén mennyisége férfiakban jóval kisebb, mint nőkben. Ennek ellenére, a legutóbbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a hím csírasejtek képződéséhez is alapvetően szükséges hormonról van szó.
Nőkben az ösztrogén erősíti a csontokat, javítja a nemi életet, szépíti a bőrt, fokozza a hüvely nedvességtartalmát és javítja az emlékezőképességet.
A progeszteront a terhesség hormonjának is nevezik, mivel felkészíti a méhet a terhességre. Javítja az étvágyat, hatására a vese vizet és sókat tart vissza a szervezetben. Ugyanekkor viszont szomorúvá és depresszióssá is tehet.
Mindezek a tünetek a menstruáció előtt közvetlenül is előfordulhatnak, amikor e női hormon szintje megemelkedik, míg az ösztrogéné csökken. Az E-, a B-komplex vitaminok és a kankalinolaj növelni tudja a petefészek progeszterontermelését.
Egyelőre keveset tudunk a PEA-nak rövidített, feniletilaminnak nevezett "szerelemhormonról".
A kedélyjavító amfetaminhoz hasonló hatású hormon a szervezetben termelődik. Ha valaki szerelmes lesz, az agyban emelkedik a PEA szintje, és nem kevesebb, mint 18 hónapig magasabb is marad.
A "nagy szakítások" utáni depressziót a PEA csökkent vérbeli szintjével magyarázzák. A PEA a csokoládéban is megtalálható. Egyes szakemberek szerint, ha valaki szerelmes lesz, több csokoládét kíván.
Az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon a szervezet növekedését és fejlődését váltja ki, de csökkenti a zsírszövet mennyiségét, véd a szívbetegség és bizonyos daganatok ellen, erősebbé teszi a csontokat, javítja a szexuális teljesítőképességet, pihentetőbbé teszi az alvást és jó közérzetet vált ki.
E kedvező hatásai azonban mérséklődnek a kor előrehaladtával: 20 éves kor után évtizedenként 15%-kal csökken a termelése a szervezetben.
Nemrég a növekedési hormon is a testépítők látóterébe került. A kész hormon bevitele mellett olyan aminosavak, mint az arginin, ornitin, glutamin vagy lizin, melyek testépítő szakboltokban kaphatók, aminosav-készítményekben megtalálhatók, növelni tudják a szervezet saját termelését.
E hormont a tobozmirigy termeli, és az alvásban játszik szerepet.
Érdekes módon a hormon termelése jelentős napszaki ingadozást mutat. Amikor a nap lemegy, a tobozmirigy elkezdi termelni a melatonint és folytatja azt egészen hajnalig. Napközben a hormon szintje a vérben olyan alacsony, hogy alig lehet kimutatni. A korral azonban csökken a vér melatoninszintje is.
E hormon számos országban szabadon kapható, a természet patikája részének tartják. Alvászavarok, az időkülönbség miatti alvásképtelenség kezelésére ajánlják (például más, jelentősen eltérő időzónába érkezés után), de az öregedés lassítására is képesnek tartják. A rizs, a gyömbérgyökér és a paradicsom segít fenntartani e hormon szintjét a vérben.
Két fontos stresszhormonunk, a kortizol és az adrenalin a mellékvesében termelődik.
Az előbbi fenntartja a szervezet vérnyomását, stresszhelyzetekben tápanyagokat biztosít a szervezetnek azáltal, hogy fokozza a fehérjék lebomlását és emeli a vércukor szintjét. Gyulladáscsökkentő hatásait számos betegség kezelésében felhasználja az orvostudomány.
Túl sok sem jó azonban a kortizolból: növeli a testtömeget és a vérnyomást, csontritkulást és cukorbetegséget okoz. A kávéfogyasztás csökkentése és bizonyos relaxációs módszerek csökkenteni tudják a kortizol szintjét a vérben.
Az adrenalin akkor jut a vérbe, ha a szervezet stresszhelyzetbe kerül. Ha támadás ér és menekülnünk kell, az adrenalin fokozza a szívverések számát és a vérnyomást, tartaléktápanyagokat tesz szabaddá, hogy a szervezet jobban meg tudjon küzdeni ezzel a váratlan, magas energiaigényű helyzettel.
A stresszoldásra használt különféle módszerek e hormon szintjét is csökkentik a vérben.
Dr. Szilágyi Tibor
Egészségünkért a XXI. században Alapítvány
(Készült a sydneyi The Sunday Telegraph
Test+Lélek melléklete alapján)
|