Ombudsman: a szociális válság érzékelhető a panaszokban, a konszenzus hiánya katasztrófához vezethet - (1. rész)

    Budapest, 2012. március 18., vasárnap (MTI) - Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, a szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban. Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.

    Az eredeti foglalkozást tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.
    Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.
    Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.
    Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.
    Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.
    A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott.
    "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.
    A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.
    (folyt.)
 

bja \ bri

MTI 2012. március 18., vasárnap 11:07