A szenvedélybetegség drognak, vagy más szernek, a használóra tett tudatmódosító hatása miatti, és nem orvosi célból történő használata. Szenvedélybetegség kapcsolódhat illegálisan gyártott szerekhez, és rendeltetésüktől eltérő céllal felhasznált legális gyógyszerekhez. Legtöbb esetben, a szóban forgó szer túlzott mértékű használatáról van szó.

Az addikció a szertől való fizikai és/vagy pszichés függés állapotát jelenti. A fizikai függés toleranciát válthat ki a szer irányában. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon állapot eléréséhez a drog vagy gyógyszer egyre nagyobb mennyiségű használata szükséges. Az addikció és a tolerancia együttes hatásaként elvonási tünetek jelentkezhetnek drog fogyasztásának abbahagyásakor. Ezek a tünetek megszűnnek, amint a fogyasztó ismét droghoz jut, vagy emeli az adagot.

A drogabúzus nem csak olyan illegális drogokra vonatkozik, mint a: heroin,kannabisz, kikain vagy ecstasyde az olyan gyógyszertári gyógyszerekre is, mint nyugtatók , fájdalomcsillapítók, vagy fájdalomcsillapítókra altatók. Még az olyan, mindenki számára recept nélkül hozzáférhető gyógyszerek is szóba jöhetnek végső megoldásként, mint pl.: a köhögéscsillapítók, vagy gyógynövénykeverékek. Az alkohol szintén lehet szenvedélybetegség tárgya. Az alkoholizmus vagy alkoholfüggés problémája az egészségügy egyre több területét foglalkoztatja

A droghasználat jelentős mennyiségű kockázattal jár. Ide sorolandó többek között, a:

• Személyi biztonság kockázata (halál vagy sérülés veszélye a túladagolás eredményeként, baleset vagy agresszió).
• Egészségkárosodás (beleértve többek között az agyi károsodást, májelégtelenséget, mentális problémákat, stb.).
• Törvénysértések (börtönbüntetés, bírságok és bűnügyi nyilvántartás kockázata).
• Destruktív magatartás (önpusztítás, illetve a család és barátok bántalmazása).

A kábítószer-függőség a pénzügyi gondok és a munkahelyi, illetve iskolai nehézségek egyik leggyakoribb oka. A kábítószer-élvezők gyakran kényszerülnek hazugságokra vagy lopásra, hogy káros szenvedélyüket továbbra is folytatni tudják. Ennek következtében elveszíthetik családjuk és barátaik támogatását. A kábítószer-élvezők szégyenérzetet vagy bűntudatot érezhetnek, amely a folyamatos kudarcokból származik, hogy képtelenek kontrolálni kábítószeres viselkedésüket. E nehézségek ellenére, a kábítószerfüggő személyek gyakran tagadják, hogy problémáik vannak.

Valamennyi negatív hatás ellenére, a kábítószerrel vagy alkohollal visszaélő személyek a káros szenvedélyükhöz menekülnek és tagadják, hogy kábítószer problémáik vannak, illetve, hogy a drog ártalmas önmaguk és mások számára. Mások abban hisznek, hogy egyáltalán nincsenek problémáik. Ez a tudatalatti tagadás a függőség vagy a káros szenvedély egyik hatása.

Az emberek különböző okok miatt fogyasztanak kábítószert vagy alkoholt. Motivációjuk megértése segíthet megmagyarázni azt, hogy az adott személy miért fogyaszt kábítószert. A kábítószer-fogyasztás és szenvedély okai a fogyasztott kábítószertípustól, a szert fogyasztó személytől és a kábítószer-fogyasztás körülményeitől függnek.

Az emberek a következő mentális zavarokkal küzdhetnek Bipoláris zavar,Szkizofrén, vagyfigyelemhiányos hiperaktivitási szindrómában (ADHD)szenvedő felnőttek számára is fokozott a kockázat és gyakran fogyasztanak alkoholt vagy kábítószert. Ezért nagyon fontos a drogfogyasztó páciensek kezelése mellett, az alapvető körülmények kezelése is. Természetesen, kulcsfontosságú az alkoholfogyasztás egyidejű figyelemmel kísérése.

Bizonyos gyógyszerek, mint például az altatók vagy a fájdalomcsillapítók testi függőséget okozhatnak. Olyan testi elváltozásokat váltanak ki, amelyek eredményeként a szerre van szükség a normális működéshez. Ez a jelenség a dependencia. Ha az illető nem veszi be a gyógyszert, ez kellemetlen elvonási tünetekhez vezet és az egyetlen mód, hogy ezt elkerülje, ha még több gyógyszert vesz be.

Más gyógyszerek lelki függőséget eredményezhetnek. Ebben az esetben az illető vágyik a gyógyszerre és elkezd függni a gyógyszer által kiváltott hangulattól. A kellemes érzések, mint az ellazulás, önbizalom, önbecsülés, a szorongás feloldása, stb., ahhoz vezetnek, hogy az emberek még több gyógyszert szedjenek. A gyógyszer iránti szükség nem csupán alkalmi vágy, hanem erős kényszer is.

Tudományos bizonyítékok jelzik, hogy bizonyos embereknél magasabb a gyógyszerszedés és függőség kockázata. Ezek az emberek szüleiktől örökölték a függőségi hajlamot. Azonban a szociális kényszer és más külső tényezők, mint például a stressz, szegénység, vagy egyéb betegségek is jelentős szerepet játszhatnak. A társak felől érkező nyomás, érzelmi bajok és alacsony önbecsülés kábítószer-fogyasztáshoz vezethetnek. A kábítószerekhez való könnyű hozzáférés is közrejátszó tényező lehet.

Ha valaki azért szed kábítószert, hogy jobban érezze magát vagy megbirkózzon egy problémával, valószínűleg azért kezd az italra vagy kábítószerre támaszkodni, hogy elkerülje a rossz érzéseket vagy a nehéz helyzeteket. Elveszíthették, vagy soha nem is tanulták meg azokat a készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az életben boldoguljunk.

A legtöbb ember hajlamos a kábítószert vagy az alkoholt alkalomszerűen vagy szórakozási célokra használni. De ami kezdetben kontrollált, élvezetes használatnak tűnik, hamar nagyon eltérő arányokat ölthet, és a kezdeti pozitív tapasztalat hamarosan függőséget jelent.

A kellemes tapasztalat után, a használók továbbra is a kábítószerhez nyúlnak, hogy megismételjék a hatást, majd fokozatosan egyre több kábítószert fogyasztanak, egyre gyakrabban. Bizonyos szakaszokban a fogyasztók fizikailag vagy lelkileg kábítószerfüggővé válnak és nem képesek a drogfogyasztási szokásukat megállítani vagy csökkenteni. A fogyasztónak nincs más választása, mint folytatni a kábítószer szedését, hogy ismét jól érezze magát.

A kábítószer-szenvedély vagy a drogfogyasztás különböző módon hat az emberekre. Egyeseknek azért van szükségük az italra vagy a kábítószerre, hogy magabiztosnak érezzék magukat, ha másokkal érintkeznek. Az elvonási tünetek elkerüléséhez mindennap kell inni, vagy kábítószert bevenni. Egyesek az itallal vagy a droggal igyekeznek megfeledkezni személyes problémáikról, mások a mindennapi életben előforduló stresszt próbálják leküzdeni. Annak ellenére, hogy esetleg nem ismerik fel problémáikat, ezek az emberek a kedvenc szereikre támaszkodnak, hogy jobban érezzék magukat és boldoguljanak. Függővé válnak, és a kábítószerekhez fordulnak.

Tizenévesek és fiatal felnőttek kábítószer-fogyasztása

A kábítószer és alkoholfogyasztás nagyon gyakori a fiatalok körében, és súlyos következményekkel járhatnak. A 15 és 24 év közötti fiatalok közötti elhalálozás igen nagy arányban baleset, gyilkosság vagy öngyilkosság miatt következik be, amely gyakran az alkohol- illetve kábítószer-fogyasztás közvetlen eredménye. A kábítószer-fogyasztás erőszakos bűncselekményekhez járulhat hozzá, például testi sértéshez vagy nemi erőszakhoz.

Az ismételt és rendszeres szórakozási célú drogfogyasztás egyéb problémákhoz is vezethet, mint például a szorongáshoz és a depresszióhoz. Sok tizenéves a szorongás, a depresszió ellensúlyozására, vagy a pozitív szociális készségek hiányában fogyaszt alkoholt vagy kábítószert rendszeresen. A tizenévesek dohány és alkohol használata sokszor az első lépés más kábítószerek, mint a marihuána, kokain, hallucinogének, inhaláló szerek és a heroin használatához. A kíváncsiság, a kockázat izgalma és a szociális nyomás együttesen nagyon megnehezítheti a kamaszok számára, hogy elutasítsák a kábítószereket.

Alkohol- vagy kábítószer-fogyasztó családból származó, szocializáció hiányában szenvedő tizenévesek a kísérletezéstől nagyon gyorsan a kemény fogyasztáshoz vagy függőséghez fordulnak. Azonban az ilyen családi előzménnyel nem rendelkező fiatalok is veszélyben vannak. Alkohol- vagy kábítószer-fogyasztó családból származó tizenéveseknek azt tanácsoljuk, hogy tartózkodjanak a drogoktól, és ne próbálják ki azokat. Senki sem tudja megjósolni, hogy ki lesz kábítószer-fogyasztó, vagy kábítószerfüggő. Csak az nem lesz, aki soha nem használja.

A tizenéveskori kábítószer és alkohol fogyasztás figyelmeztető jelei a következők:

• az iskolai teljesítmény hanyatlása,
• a baráti kör megváltozása,
• kötelességmulasztó magatartás,
• megromló családi kapcsolatok.

Lehetnek fizikai jelek is. Ilyenek például:

• vörös szemek,
• tartós köhögés,
• folyamatos szipákolás, mintha hidegtől szenvedne,
• az étkezési alvási szokása megváltozása.

Az alkohol- vagy kábítószer-függőség pillanatnyi eszméletvesztéssel, elvonási tünetekkel, és súlyos otthoni, iskolai vagy munkahelyi problémákkal is járhatnak.

A fogyasztás és a szenvedély kezelése

A kezelés első lépése, hogy az egyén felismerje, hogy baj van. Zárjuk ki az alapvető mentális betegségeket. A családi vagy háziorvos javasolja a kábítószer-szenvedély kezelését. Valószínűleg tud ajánlani egy specialistát vagy egészségvédelmi szakembert.

Azok a személyek, akik fizikailag vagy lelkileg kábítószer- vagy alkoholfüggővé váltak, gyakran felismerik, hogy többet isznak vagy fogyasztanak a korábban megszokottnál. Ezután megpróbálhatják csökkenteni a kábítószer bevitelét. Ez lehet a bevitt mennyiség csökkentése vagy áttérés másik kábítószerre. Például csak bizonyos napokon isznak vagy kábítószereznek, vagy egy másik szerre váltanak (pl. whisky-ről sörre, kannabiszról alkoholra, heroinról metadonra), stb.

Bizonyos a csökkentés megkísérlése életmódváltozást jelenthet, például költözést vagy munkahelyváltást. Azonban nagyon gyakran előfordul, hogy ezek az erőfeszítések kudarcba fulladnak, az egyén megdöbbenésére és aggodalmára. Ezt követően, a fogyasztóknak szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kábítószer-fogyasztásukat már nem tudják irányítani és problémáik kezeléséhez segítségre van szükségük.

A kezelést az egyén szükségleteihez kell alkalmazni. Nincs olyan kezelési mód, amely mindenkinek megfelel. A kezelés kiválasztása a fogyasztott kábítószertől, valamint a szenvedélybeteg személytől függ. A kezelések pszichológiai terápiákat is tartalmaznak, mint például a viselkedésterápiát, valamint a gyógyszerszerelést, amely segíti az egyént elvonási tünetek esetén. A kezelés során a következő területekre kell összpontosítani:

• méregtelenítés (a kábítószer megállításának folyamata a fizikai szenvedéllyel történő megbirkózás során),
• visszaesés megakadályozása,
• megbirkózás a visszaeséssel,
• hosszú távú rehabilitáció.