A társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében került bevezetésre a betegszabadság jogintézménye 1992. január 1-jével. A betegszabadság sajátos formája a fizetett szabadságnak, amely a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége alapján illeti meg. Táppénz a naptári évben kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát teljes mértékben kimerítette.
Az Mt. 137. §-a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed.
A betegszabadság munkanapokra jár. Ha a betegszabadság időtartama alatt fizetett ünnep van, akkor a fizetett ünnepre betegszabadságot kell elszámolni.
Ha a munkavállalónak olyan a munkaidő-beosztása, hogy heti két pihenőnapnál több pihenőnap illeti meg, a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, két pihenőnap kivételével.
A biztosított táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult, az igénybe nem vett betegszabadság a következő évre nem vihető át.
Betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre nem jogosult.
Magyarázat:
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget - a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos szempontok szerint történik, függetlenül attól, hogy táppénz, vagy betegszabadság illeti meg a biztosítottat.
Nem jogosult betegszabadságra például:
− bedolgozó,
− egyéni vállalkozó,
− társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
− megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy,
− ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
Az Mt. 137. §-át a munkaviszonyban álló munkavállalón kívül alkalmazni kell a köztisztviselői, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állókra is.
A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére az Szkt. 27. §-a alapján a tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor. A tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. (Szkt. 42. §) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére a pénzbeli juttatásának 75 %-a jár.
Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló betegsége esetén jár (Eb.tv. 44. § a) és f) pont), ebből következik, hogy első naptól táppénz jár:
- gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,
- üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség,
- közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint
- annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, illetve a
- veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség esetén.
A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ezért a táppénz alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál az általános szabályok szerint kell figyelembe venni az irányadó időszakban a betegszabadság idejére kifizetett jövedelmet.
Ha a munkaviszony naptári év folyamán kezdődött, a betegszabadság a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idővel arányosan jár. Ha a munkavállaló a volt munkáltatójánál betegszabadságot vett igénybe, az új munkáltatónál az igénybe vehető betegszabadság nem lehet több, mint a naptári év egészére járó betegszabadság igénybe nem vett része.
Az időarányos számításnál alkalmazni kell a félnapot elérő töredék nap felfelé, egész munkanappá való kerekítésére vonatkozó rendelkezést. (Mt. 133. § (2) bek.) Ha a munkavállaló a tárgy évben már munkaviszonyban állt, de betegszabadságot még nem vett igénybe, az új munkáltatójánál ebben az évben csak időarányosan illeti meg betegszabadság.
Példa:
- A biztosított munkaviszonyban áll 2002. 02. 01-jétől jelenleg is.
Keresőképtelen 2012. 03. 07-től. Betegszabadságra jogosult 2012. 03. 07-től 2012. 03.27-ig (15 munkanapra).
- A biztosított munkaviszonyban állt 2002. 01. 01-jétől 2012. 01. 31-ig. Ismét munkaviszonyban áll 2012. 02. 01-jétől jelenleg is.
Keresőképtelen 2012. 01. 10-től 2012. 01. 15-ig, (előző munkaviszonyában 4 nap betegszabadságot vett igénybe). Ismét keresőképtelen 2012. 03. 05-től, még 11 nap betegszabadságra jogosult.
- A biztosított munkaviszonyban állt 2005. 02. 01-jétől 2012. 01. 10-ig.
Munkaviszonyban áll 2012. 03. 05-től jelenleg is.
Keresőképtelen 2012. 03. 14-től (2012. évben a korábbi munkáltatónál nem vett igénybe betegszabadságot).
Időarányosan számítva 12 nap betegszabadságra jogosult (2012. 03. 05-től 2012. 12. 31-ig: 0,04 × 302= 12,08).
- A biztosított munkaviszonyban állt 2001. 03. 01-jétől 2012. 02. 28-ig.
Keresőképtelen 2012. 01. 12-től 2012. 02. 01-ig (15 nap betegszabadságot kimerítette.) Munkaviszonyban áll 2012. 04. 01-jétől. Ismét keresőképtelen lesz 2012. 04. 16-tól. Az első naptól táppénzre jogosult, mert az előző munkáltatónál a 2012. évre járó 15 nap betegszabadságot kimerítette.
A betegszabadság nem csak a munkavállaló munkában töltött ideje, hanem olyan munkában töltött ideje alapján is jár, amelyre az Mt. szabadság kiadását elrendeli.
Ha a munkavállaló munkaviszonya szünetel, a következő esetekben illeti meg őt a betegszabadság:
— a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
— a szülési szabadság tartamára;
— a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első hat hónapjára;
— a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
— a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
— minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
Példa:
- A biztosított munkaviszonyban áll 2003. 06. 01-jétől jelenleg is.
Keresőképtelen 2011. 12. 15-től. Betegszabadságra jogosult: 2011. 12. 15-től 2011. 12. 31-ig és 2011. 01. 01-jétől 2012. 01. 20-ig, táppénz csak 2012.01. 21-től jár.
- A biztosított munkaviszonyban áll 2000. 01. 01-jétől jelenleg is.
Keresőképtelen 2011. 12. 09-től. Betegszabadságra jogosult: 2011. 12. 12-től 2011. 12. 30-ig. Táppénz 2011. 12. 31-től jár folyamatosan 2012-ben is.
A 2012. évi betegszabadságra csak újabb keresőképtelensége esetén lesz jogosult.
A saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott munkavállaló, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult. (Keresőképtelenségét az illetékes orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia.)
Amennyiben a biztosított betegszabadságát a tárgyévben már kimerítette és folyamatosan keresőképtelen, mely időre táppénzre jogosult, a következő naptári évben is az év első napjától táppénzre lesz jogosult.
Példa:
- A biztosított saját jogú nyugdíj mellett munkaviszonyban áll 2005. 04. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2012. 02. 24-től.
Betegszabadságra jogosult, de táppénzre nem, mert a saját jogú nyugdíj folyósítása mellett foglalkoztatott személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Határozott időre kötött munkaszerződés esetében a betegszabadságot a szabadságra vonatkozó szabályok szerint időarányosan kell megállapítani.
Hasonló az eljárás a gyermekgondozási segély lejártát követően – az ellátás megszűnésének évében az adott évre járó – megállapított betegszabadság esetében is.
Amennyiben a biztosított egyidejűleg több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban, a betegszabadságot – a szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint – mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.