A sejt életünk egyik legfontosabb eleme. A sejtek felépítése és életműködése.

A sejt alakja: gömb alakúak (folyékony közegben, pl: vér), a legkisebb a felületi egységük

Sokszögűek, kocka,vagy henger alakúak (pl: hámsejt)

Sejt nagysága:

• A legkisebb sejt 4 mikron (egyes idegsejtek)
• A legnagyobb kb. 600 mikron (simaizomsejt)
• Az emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 mikron között van.
• Csak mikroszkóppal láthatóak.
• Ezek a kis sejtek építik fel a kb. 30 billió sejtből álló emberi szervezetet.

Sejt alkotorészei:

• Citoplazma
• Sejthártya
• Sejtmag
• Sejtszervecskék

• Citoplazma=sejttest: a sejtenek a magon kívüli része. Állaga kocsonyás, melyben a sejtmag és a sejtszervecskék foglalnak helyet. A sejtet a sejten kívüli tértől a sejthártya határolja.
• Sejthártya: a sejthártya feladata: rajta keresztül veszi fel a tápanyagot a környezetből, és adja le a bomlástermékeit.
• Sejtorganellumok=sejtszervecskék: a citoplazmába ágyazott különböző alakos elemek összefoglaló neve.

Részei:

•  endoplazmás retikulum
•  mitokondrium
•  Golgi-készülék
•  lizoszómák
•  centriolum
•  ostorok és csillók

Endoplazmás retikulum: plazmán belüli hálózatot jelent. Összehajtogatott, egymással párhuzamos membránokból épül fel. Szemcsés és sima felszínű fajtája van. (Szemcsés: riboszóma, sima: lipidek előállításában van szerepeük.)

Mitokondrium: A sejtek energiatermelő központjai. Az energiát CH-ok és zsírok oxidációja révén állítja elő. Intenzív anyagcserét folytató sejtek sok mitokondriumot tartalmaznak.

Golgi készülék és lizoszóma: Camillo Golgi olasz kutatóról kapta a nevét, aki leírta ezt a sajtorganellumot. Fő funkciója a különböző anyagok (pl: káros anyagcseretermékek) kijuttatása a sejtből.

Lizoszómák: szoros funkcionális kapcsolatban vannak a G-készülékkel, szervers anyagokat bontó enzimeket tartalmaznak. (sejten belüli emésztést végeznek)

Centriólum=sejtközpont: általában a sejtmag közelében helyezkedik el. Mikrotubusokból (üres) hengerből álló organellum. A sejtek mozgásában vesznek részt.

Ostorok és csillók: A sejtek fonalas mozgásszervei.

Sejtmag=nucleus: általában a sejt közepén helyezkedik el. Alakja: gömb vagy orsó. A citoplazmától a maghártya választja el. A sejteknek általában egy magvuk van, de lehet 2 vagy többmagvú is (májsejt, izomsejt). A mag belsejét fehérjetartalmu folyadék (magnedv) tölti ki. Ebbe ágyazva szabálytalan rögök: RNS, DNS, kromoszómák, melyeknek az öröklésben van szerepe. Az emberi kromoszóma szám 46 melyek párokban rendeződnek: egyikük anyai, másikuk apai eredetű kromoszóma. Az ivarsejtekben csak 23 kromoszómát találunk.Oka: A megtermékenyítés után áll helyre a teljes kromoszóma szám (23+23=46)

A sejt élettana: A sejt öt életjelenségét különböztetjük meg:

• Anyagcsere
• Mozgás
• Növekedés
• Ingerlékenység
• Osztódás

Anyagcsere:  sejtek közötti (intercelluláris) teret kitöltő szövetnedvből táplálkoznak. Az ACS-nek 2 iránya van:

1. Az anyagbeépítés iránya , mely során a sejt energiát szabadít fel.
2. Az anyaglebontás iránya > a sejt energiát szabadít fel.

A sejt a felvett anyagokat részben felépíti, részben lebontja, illetve kiválasztja.

Mozgás: fajtái: amőboid, ostoros, a sejt egyhelyben marad csak a felületén találhat csillók mozognak.

• Amőboid sejtmozgás: (pl:Fvs) lényege: a sejt citoplazmájában lévő áramlás > a sejtből a nyúlványok, állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész állománya.
• Ostoros sejtmozgás: (pl: a hímivarsejt): az ondósejt farki része a sejt tovavándorlását teszi lehetővé.
• Hámsejtek felszínén található csillószőrök nem helyzetváltozást, hanem a hám felszínére került idegen anyagok eltávolítását szolgálják.

Növekedés: a sejt a táplálkozása során gyarapodik > citoplazma tömegének növ.

A sejt felülete elégséges a megnőtt citoplazmatömeg táplálására. Ha a sejt ezt a nagyságot elérte, vagy visszafejlődik, és elpusztul, vagy kettéosztódik, azaz szaporodik.

Ingerlékenység: A környezetből a sejtre ható ingerre (pl. mechanikai, hő, fény, kémiai inger) bekövetkező reagálás, vagyis a sejt válaszreakciót ad a külvilágból érkező ingerekre. Az inger által kiváltott hatást ingerületnek nevezzük.

Sejtosztódás: fajtái:

direkt: a magban kezdődik, amit a citoplazma kettéválása követ.

indirekt (mitózis): a testet felépítő sejtekre jellemző. Mindkét utódsejtbe az egész kromoszómagarnitúra átkerül, tehát a krom.szám nem változik.

felező sejtosztódás (meiosis): az ivarsejtekre jellemző. Az utódsejtekbe csak a krm.párok fele kerül (23krm), tehát számuk feleződik. Így mind a női, mind a hím ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik, ami csak a két sejt egyesülésekor, a megtermékenyülésekor egészül ki.