Az izmok felépítése

A belső váz egyes részeit, a csontokat egymáshoz képest a harántcsíkolt izomszövetből álló vázizmok mozgatják. Egy-egy izmon belül az izomrostok csoportjai kötőszövettel körülfogott kötegeket alkotnak. Az izmokat kívülről is kötőszövetes pólya burkolja. E kötőszövetben haladnak és ágazódnak el az izmot ellátó erek és idegek. Az izmok elvékonyodó végei inak révén rögzülnek a csontokhoz. Az ín nagy szakítószilárdságú, hajlékony, de megnyúlásra képtelen tömöttrostos kötőszövetből áll.

Az izmok anyagcseréje

Az izom összehúzódásához szükséges energiát a sejtlégzés során szerves anyagok lebontásával szabadítják fel a sejtek.A lebontásra kerülő szerves anyagokat és az oxigént a vér szállítja. Emellett az izmoknak saját szervesanyag-raktárai is vannak, szénhidrátot tárolnak. Intenzív munkavégzés esetén, vagyis amikor egyes izmok sokáig és pihenés nélkül dolgoznak, a vér nem képes elegendő oxigént szállítani a működő izmokba. A szénhidrátok ilyen körülmények között nem égnek el maradéktalanul szén-dioxiddá és vízzé. A lebontás terméke egy viszonylag nagy energiatartalmú szerves vegyület, a tejsav. A tejsav képződése közben sokkal kevesebb energia szabadul fel, mint a biológiai oxidáció során. Az ilyen lebontó folyamatok neve erjedés. Az erjedés tehát nem „gazdaságos”, hiszen a szerves anyagok energiatartalmának csak kis részét szabadítja fel, ám oxigénhiányos környezetben nincs más lehetőség az energianyerésre. Az izomban felhalmozódó tejsav a szöveteket ingerli, és fájdalmat okoz: ez az izomláz. Könnyű belátni, hogy az izomláztól megszabadulhatunk, ha biztosítjuk, hogy a véráramlás mielőbb „kimossa” a vázizomszövetből a tejsavat. Ez pedig úgy valósítható meg, hogy kissé rádolgozunk, vagyis könnyű tornával fenntartjuk a fájó izmok fokozott vérkeringését.

Az izom vérellátása munkavégzéskor a nyugalmi érték tízszeresére nőhet. Rendszeres edzéssel nő az izom tömege, az összehúzódásban részt vevő fehérjék mennyisége, és egyidejűleg gazdaságosabbá válik az energiafelhasználás is. Az edzés során természetesen nemcsak a működő vázizomzatban, hanem a szív- és érrendszerben, a légzésben és az egész szabályozó rendszerben előnyös alkalmazkodási képességek fejlődnek ki. Edzett embereknél ennek következtében izomláz szinte alig fordul elő.

Az izomrendszer sérülései, betegségei

Nagy ellenállással szemben kifejtett hirtelen erőfeszítéskor előfordulhat, hogy az összehúzódó izom vagy az ín elszakad. Ez a sérülés legtöbbször sportolás közben következik be. Az izomszakadásnak és ínszakadásnak a kritikus mozdulatok fokozatos begyakorlásával, rendszeres edzéssel lehet elejét venni. Ha már bekövetkezett, akkor az elváltozás többnyire csak műtéttel gyógyítható.

Az izomzat épségének feltétele a mozgás. Az az izom, amelyet nem használnak, sorvadásnak indul. Izomsorvadást okozhat a mozgató idegrendszer betegsége vagy az ízületek fájdalma is, ami a mozgást akadályozza. A sorvadásnak indult izmok erőltetett aktív mozgással, tornával helyreállíthatók. A kéz erőltetésének fájdalmas következménye lehet az ínhüvelygyulladás. Kezelése általában egyszerűen a mozdulatlanság; az orvos legtöbbször sínnel vagy gipszkötéssel rögzíti az érintett kézfejet.