Anatómia, sejtek, szövetek felépítése

 

Anatómia  Dr. Bors Melinda

A sejtek felépítése és működése

 Protoplazma

– az élő szervezetet felépítő anyag

– 70%-ban a vizet,

– 30%-ban szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz

 Szerves anyagok: fehérjék, nukleinsavak,összetett   szénhidrátok, lipidek.

 Szervetlen anyagok: Ásványi anyagok, ionok (nátrium, klór,

kálium, kalcium stb.).

– A protoplazma legkisebb működési egysége a sejt.

A sejt felépítése

 Az ember -100 000 billió sejtből áll.

 Sejt (cellula vagy cytos): Az élő szervezet azon legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel

rendelkezik, mozog, ingerelhető, anyagcseréje van,növekszik és szaporodik.

 Részei:

– Sejtmag

– Citoplazma

– Sejtorganellumok

– Sejthártya

A sejt felépítése

 Sejtmag:

– citoplazmától a maghártya választja el

– sejt élettani folyamatainak irányítását végzi. tartalmazza az örökítő anyagot (23 pár kromoszómát)

– kromoszómák kromatin rögök formájában találhatók a sejtmagban

– osztódáskor fonalas szerkezetűvé válnak

– száraikban található a DNS, melynek egy meghatározott szakasza a gén. Az emberi tulajdonságokért mintegy 36 000 gén felel.

A sejt felépítése

 Citoplazma:

– sejt legnagyobb tömegét kitevő sejtalkotó

– sejtmag és a sejthártya között található

– állományát víz, szerves és szervetlen anyagok képezik

– Megkülönböztetünk egy belső lágyabb és egy külső szilárdabb állományát

– plazma és a mag aránya állandó

 

 Sejt organellumok:

– citoplazmába ágyazott sejtalkotó elemek,

– feladata a mag irányításával a sejt élettani folyamatainak biztosítása.

– Golgi - apparátus,

– mitocondrium,

– endpolazmatikus retikulum ...stb./

 

 Sejthártya:

– a plazma részének tekinthető.

– zsír- és fehérjemolekulákból álló kettős falú hártya,

– határolja, de egyben összeköti környezetével a sejtet.

A sejt életműködése

 Sejtanyagcsere:

– Sejtépítő és bontó folyamatok összessége.

 Sejtmozgás:

– sejt hely, vagy helyzetváltoztatása

– cytoplazmában létrejövő áramlás hatására jön létre, melynek során a sejtből állábak nyúlnak ki. Ez az ún. amöboid mozgás /falósejtek/.

– nyúlványa segítségével is mozoghat (pl. ondósejt).

A sejt életműködése

 Sejtingerlékenység:

– sejt reagál a környezetéből ráható ingerekre.

– különféle ingerekre, azonos sejtcsoportok, mindig csak egyféle választ adnak, pl. izomösszehúzódás.

 Sejtnövekedés:

– a sejt táplálkozása következtében a citoplazma növekszik.

– ha elér bizonyos nagyságot, kettéosztódik, vagy elpusztul.

 Sejtosztódás

Szövetek

 Szövet: hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége.

 A sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység.

 A szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány (intercellularis állomány) tölt ki.

 

 Négyféle szövet van:

– hámszövet,

– kötő- és támasztószövet,

– izomszövet,

– idegszövet.

Hámszövet

 sejtek 5-6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejt közötti állomány hiányzik, ereket, idegeket nem tartalmaz.

 testfelszínt kívülről borítja és a testüregekben is megtalálható

 Típusai:

– fedőhám (bőr, üreges szervek),

– mirigyhám (mirigyfelépítés),

– pigmenthám,

– érzékhám

 Megkülönböztetünk egy és több rétegű hámot is. Alak szerint lehet lap -, köb -, és hengerhám.

Kötőszövet

 sejtekből (fibrociták, hízósejtek, stb.) valamint sejtközötti állományból állnak (szerves, szervetlen anyagok).

 típusai:

– embrionális,

– érett kocsonyás,

– tömött / ín /,

– laza rostos.

 Fontos só-, víz-, zsírraktár, részt vesz az immunbiológiai működésben,valamint térkitöltő szerepe is van.

 

Zsírszövet

 sárga színű, testtájanként változó keménységű szövet.

 sejtjei pecsét-gyűrű alakúak

 típusai:

 mechanikus zsír-szövet,

– mely kötőszöveti gerendák közé zárt, éhezéskor sem tűnik el (pl. talp, tenyér, pofalemez).

 depózsír felhalmozott energiatartalék (hasfal, comb, stb.)

– mely éhezéskor energiává alakul. A másodlagos nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el.

Porcszövet

 porcsejtekből, valamint sejt közötti állományból áll

 típusait szervetlen anyagok mennyiségétől függően különítjük el.

– üvegporc (ízületi felszínek, bordaporcok, stb.),

– elasztikus porc (fülkagyló, gégefedő),

– kollagén porc (csigolyaközti porckorong külső állománya).

Csontszövet

 szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből, és sejt közötti állomány-ból állnak.

 a sejt közötti állomány szerves része az ossein, melyet a csontsejtek termelnek,

 a szervetlen részt pedig ásványi anyagok,ionok (calcium) adják.

 A csontok 40%-a víz.

Izomszövet

 Sima izomszövet:

– nagy orsó alakú sejtek, egy sejt egy sejtmagot tartalmaz

– zsigerek, erek falában, bőrben, szőrtüsző mellett található

– akaratlagosan nem működtethető,

– lassan húzódik össze,

– nehezen fárad.

 

 Harántcsíkolt izomszövet:

– egy sejt több sejtmagot tartalmaz.

– vázizmokban található.

– akaratlagosan működtethető,

– gyorsan húzódik össze,

– könnyen fárad.

– Két összehúzódásra képes fehérjéből actinból és myosinból áll.

 

 Szívizomszövet:

– különlegesen felépített, hosszúkás, elágazó sejtekből áll.

– az ingerület minden irányban és gyorsan terjed.

– akaratunktól független, nagy munkabírású szövet.

 

Idegszövet

 idegsejt sejttesttel, nyúlvánnyal (axon) és végfácskával rendelkezik.

 sejtek csoportosíthatók

– nagyság,

– működés,

– sejttest alakja,

– nyúlványok számaalapján.

 Leggyakoribb a csillag alakú nyúlványos sejt,mely nyúlványaival kapcsolódik a szomszédos

idegsejthez.

Idegszövet

 

 Működése két tulajdonságon alapszik:

 ingerelhető,

– ingerületet képez, különböző fizikai és kémiai behatásokra reagál,

 ingervezető képesség.

– keletkezett ingerületet tovább tudja vezetni,

 

MOZGÁS SZERVRENDSZERE

 A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az ízületek, valamint a vázizmok.

 passzív része:

– csontok és az ízületek

 aktív része:

– vázizmok

ÁLTALÁNOS CSONTTAN

 Az emberi szervezetben 206 csont található.

 Funkciója:

– szervezet szilárd vázát képezik,

– testüregeket határolnak,

– életfontosságú szervek számára védelmet nyújtanak.

Az izmok feladatai

 Az izmok a mozgásrendszer aktív részei.

 Fontos az ízületeket rögzítő szerepe (pl.vállízület).

 Az izom-összehúzódások hőtermeléssel járnak, ezért fontos szerepük van a test hőszabályozásában.

 Az izmok a vérkeringés serkentésében is szerepet játszanak ,elsősorban a vénás keringést serkentik.

Csontszövet

 csontsejtekből és

csontalap-állományból áll.

 csontszövet kötőszövetből alakul ki. 

– fiatal kötőszöveti sejtek különböző hatásokra először fiatal csontsejtekké (osteoblast), majd érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át,

amelyek alap állományt termelve létrehozzák a csontszövetet   kötőszöveti sejt - fiatal csontsejt - érett  csontsejt.

 

 Alapállomány összetevői:

– szerves rész (osszein):

 kötőszöveti rostokból –I. típusú kollagén, valamint fehérjét és szénhidrátot tartalmazó összetett molekulákból épül fel,

 csont rugalmasságát biztosítja.

– szervetlen részt:

 elsősorban Ca-sók (pl. hidroxilapatit) alkotják, de összesen mintegy 20 különböző elem található meg benne (Mg, Na, carbonát, citrát).

 szervetlen rész biztosítja a csont szilárdságát.

 

A CSONTOK ALAKJA

 hosszú csövescsont (combcsont, felkarcsont)

– törzshöz közelebbi végrész (proximalis epiphysis),

– testtől távolabbi végrész (distalis epiphysis), valamint test (corpus vagy diaphysis).

– kettő között a metaphysis.

 rövid csont (ujjperccsontok)

 lapos csont (lapocka, medencecsont)

 szabálytalan alakú csont (csigolyák)

 

A CSONT SZERKEZETE

 kívülről a csonthártya borítja.

 alatta tömör szerkezetű csontállomány   (compact állomány- substantia compacta) található,

 alatt lemezes szerkezetű csontállomány (spongiosa állomány-substantia spongiosa) helyezkedik el.

 csöves csontok belsejében velőűr található, melyet sárga csontvelő tölt ki.

 

A CSONT JÁRULÉKOS   ALKOTÓRÉSZEI

 Csonthártya (periosteum):

– kívülről borítja a csontokat

– külső kötőszövetes rétege és belső osteoblast rétege van

– ér és idegképleteket tartalmaz.

– védi a csontot a külső hatásoktól.

– innen indul a csont vastagságbeli növekedése az osteoblastok segítségével.

– csonttörés gyógyulása is a csonthártya révén valósul meg

 

 Csontvelő:

– Vörös csontvelő (medulla ossium rubra)

 a rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokban,valamint a hosszú csöves csontok végrészeiben található.

 itt képződnek a vörösvérsejtek, a vérlemezkék,valamint a fehérvérsejtek egy része is.

– Sárga csontvelő (medulla ossium flava)

 a hosszú csöves csontok középrészében, a velőűrben található (cavum medullare),

 zsírszövetből épül fel.

 

 Ízületi porc.

– csontok ízfelszíneit borítja,

– legtöbb ízületben üvegporc (hyalinporc)

 

Folytonos csontösszeköttetések

 Kötőszövetes összeköttetések/ syndesmosis /

– koponya varratai,

– foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés.

 Porcos összeköttetés / synchoncrosis /

– koponyaalapon, az ékcsont és nyakszirtcsont között,

– csecsemő- és kisgyermekkorban a medence-csontot alkotó három csont között.

 Csontos összeköttetés /synostosis /

– keresztcsont

– általában idősebb korban alakul ki, korábbi kötőszövetes vagy porcos összeköttetés elcsontosodása révén. (Ilyen pl. a koponya varratainak elcsontosodása.)

Ízület /articulatio/

 két, vagy több csont közötti megszakított összeköttetés.

 ízületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végeznek.

 Ez alól csak az ún. feszes ízületek képeznek kivételt, pl. medencecsont,keresztcsont közötti ízület.

 

Az ízületek alkotóelemei

 ízületi fej:

– domború, alakja leggyakrabban henger, gömb, tojás, vagy nyereg

– meghatározza az ízület alakját

– porcszövet borítja.

 ízületi árok (ízvápa):

– alakja legtöbbször a fej negatívja

– porcszövet (üvegporc) borítja.

 

 ízületi tok:

– ízületi fejet és árkot légmentesen veszi körül

– külső részét vastag kötőszövet borítja

– fontos szerepet játszik, az ízesülő csontok összetartásában

– belső vékony rétege mirigyes, ami az ízületi nedvet termeli.

Az ízületek alkotóelemei

 ízületi szalag:

– Rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok építik fel.

– Feladata az ízületek erősítése, rendellenes mozgások megakadályozása.

– A legtöbb ízületben az ízületi tokon kívül helyezkedik el, de egyes ízületekben a tokon belül helyezkednek el (térdízület).

 ízületi nedv:

– néhány csepp sűrű folyadék, mely könnyíti az ízület mozgását

 

Az ízületet összetartó tényezők

 az ízületi tok és ízületi szalagok

 az ízületet körülvevő izmok, kötőszövet,bőr

 a külső légnyomás (az ízület belsejében légüres tér van)

 adhéziós erő (mint mikor két üveg közé egy csepp víz kerül)

Az ízületek osztályozása

 Az ízületet alkotó csontok száma szerint:

– egyszerű (két csont alkotja)

– összetett (kettőnél több csont alkotja)

 Az ízületi fej alakja szerint:

– gömb, tojás, henger, nyereg alakú

 A mozgástengely száma szerint

Az ízületek mozgásai

 porccal borított ízfelszínek egymáson elcsúsznak, s az ízesülő csontok térbeli helyzete megváltozik, az általuk bezárt szög kisebb, vagy nagyobb lesz.

 Az ízületnek azt az állását, amit a test, álló helyzetben foglal el, normál állásnak nevezzük.

 Hajlítás-feszítés

 Közelítés-távolítás

 Forgómozgás

Ízületek mozgástengelyei

 Az ízületekben a mozgás képzeletbeli mozgástengely mentén. történik. A mozgástengely merőleges a mozgás síkjára. A mozgástengely száma szerint lehet:

 Egy tengelyű ízület; mozgásai:

– hajlítás (flexio),

– feszítés (extensio).

– pl. az ujjperccsontok közötti ízület.

 Kéttengelyű ízület; mozgásai:

– az első tengely mentén hajlítás-feszítés,

– a második tengely mentén távolítás (abductio), közelítés (adduc-tio).

– pl. az egyik kéztőcsont és az 1. kézközépcsont közötti nyeregízü-let.

Ízületek mozgástengelyei

 Háromtengelyű ízület; mozgásai:

– az első tengely mentén hajlítás-feszítés,

– a második tengely mentén távolítás - közelítés,

– a harmadik tengely mentén forgó mozgás (rotatio).

– a soktengelyű ízület jellegzetes mozgása a

körmozgás (circumductío).

– pl soktengelyű ízület a vállízület és a csípőízület,

amelyekben az ízületi fej alakja gömbrészletnek felel

meg.