| BETEGJOG : Van igazság : csalás miatt ítélték el az egyik fővárosi meddőségi centrum korábbi vezetőjét |
Van igazság : csalás miatt ítélték el az egyik fővárosi meddőségi centrum korábbi vezetőjét
Csalás miatt ítélte egy év négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 1,8 millió forint pénzbüntetésre az egyik fővárosi kórház meddőségi centrumának korábbi vezetőjét első fokon, nem jogerősen pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Az eljárás adatai szerint az elsőrendű vádlott egyszerre volt a kórház főorvosa és egy olyan kft. vezetője, amely a kórházzal kötött együttműködési megállapodás alapján korszerű meddőségi kezeléseket nyújtott a betegeknek.
A vádlottak a szóbeli indoklás szerint ezt használták ki, amikor annak ellenére kértek pénzt a betegektől, hogy tevékenységükért a kórháztól a megállapodás alapján már kapott díjazást a kft., két év alatt összesen mintegy 30 millió forintot.
Az elsőfokú bíróság szerint a vádlottak a betegeket tévedésbe ejtették és kárt okoztak, így megvalósult a csalás, amelyet a főorvos, egyik szülés-nőgyógyász kollégája és egy védőnő követett el 2003 és 2005 között több mint 80 alkalommal.
A tényállást az eljárás során lényegében a vádlottak sem vitatták, ám úgy vélték, hogy amit tettek, nem bűncselekmény, hiszen a betegektől kért pénz a költségeket fedezte.
Az egyik védő pénteken szóvá tette: álláspontja szerint a bíróság nem vette figyelembe kellő súllyal, hogy a tanúként meghallgatott betegek egy része még a büntetőeljárásban is köszönetet mondott az orvosoknak segítségükért, amelynek eredményeként gyermeke születhetett.
Az ügy akkor pattant ki, amikor egyes betegek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordultak az orvosoktól kapott számlákkal.
Első fokon a másik orvos egymilliós pénzbüntetést kapott, a védőnőt büntetés kiszabása nélkül három év próbára bocsátotta a bíróság, továbbá többtucatnyi egykori betegnek ítélt meg 75 ezer és 400 ezer forint közti - összesen több millió forint - kártérítést, amelyet a vádlottaknak kell megfizetniük a kiszabott pénzbüntetésen felül.
Az elkövetők a vádbeli cselekmények alapján halmazati büntetésként legfeljebb négy és fél éves szabadságvesztést kaphattak volna.
A bíró a büntetéskiszabás kapcsán pénteken arról beszélt: súlyosító körülmény többek között a bűnszervezetben történő elkövetés és a hozzájuk fordulók kiszolgáltatott helyzetének kihasználása, míg enyhítő a jelentős időmúlás. A bíró kiemelte azt is, hogy a vádlottak nem folytatnak bűnöző életmódot, a társadalom hasznos tagjai.
A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy a cselekményekben a kényszer, illetve a magyar egészségbiztosítás rendszere is szerepet játszott. Ugyanis az egészségbiztosító finanszírozása nem egyes beavatkozásokra vonatkozik, hanem összesített kalkuláció, amely nem mindig fedez minden költséget.
Miután viszont a vádbeli cselekményeknél a betegek és a kft. között semmiféle jogviszony nem volt, tőlük a cég nem kérhetett pénzt a beavatkozások költségeinek ellentételezésre, a történtek pedig ellentmondanak a szolidaritás és az egyenlő hozzáférés magyar egészségügyben rögzített alapelveinek - fejtette ki az eljáró bíró.
Az első fokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken folytatódik másodfokon.
| 
