Agyvérzés és cukorbetegség 

Az már régóta ismert, hogy a hipertónia egyik legfontosabb és 
legsúlyosabb szövődménye a szélütés, ami részben agyvérzés, részben agytrombózis – közös nevén a stroke.                   

Magyarországon évente 18 ezren  halnak meg stroke-ban. Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke 
halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.

            Szélütéskor az agyi vérnyomás kórosan csökken, így az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés 
(agyvérzés) lép fel. Az esetek jelentős részében (80%) agyi infarktusról, beszélünk, és csak kb. 20% az agyvérzéses esetek száma.

Az agyi katasztrófák következtében az agy egyes részei elhalnak, ezek később nem regenerálódnak, ezért van nagy szerepe a prevenciónak. Az első stroke-on átesett betegek esetében másodlagos megelőzésről beszélünk, ennek azért van jelentős funkciója, mert az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb agyi katasztrófának.

A magas vérnyomás betegség 3-4-szeresére emeli a stroke rizikóját. 
Megfelelő kezeléssel, a vérnyomás beállításával azonban a stroke-os esetek 70%-a megelőzhető lehetne.

            CUKORBETEGSÉG

A cukorbetegség világszerte jelentős és növekvő arányban okoz gondot a lakosságnak. Magyarországon 5-7%-ra tehető a diabétesz valamely formájában szenvedők hányada. A cukorbetegség több ismert változata közül az a legkomolyabb, amely már fiatal kortól kezdve folyamatosan inzulinkezelést igényel. Idősebbek körében inkább a nem inzulinigényes formák jellemzőek, vagy csak vércukorszint-emelkedés 
alakul ki, érzékelhető cukorbetegség nélkül. Érdekes módon inkább az utóbbi két típus esetében jelentkeznek olyan szövődmények a szívben és az érrendszerben (koszorúér-szűkület, szívinfarktus, érszűkület, agyi események), amelyek a beteg életét közvetlenül is veszélyeztethetik.

A cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke összefüggése nyilvánvaló és közismert világszerte (a diabéteszben  szenvedők között kétszer olyan gyakori a magas vérnyomás, mint azok 
körében, akiknek a vércukorértéke nem emelkedett). A fiatalkorban keletkezett inzulinhiányos és ezért állandó pótlásra szoruló I-es típusú diabeteszesek szív- és érrendszerének állapotáról készítettek feljegyzéseket, és megállapították; a cukorbetegek ugyanolyan súlyos 
és állandó stroke- és szívinfarktus veszélynek vannak kitéve, mint azok a cukorbetegségben nem szenvedők, akiknek már volt kórelőzményük.

A diabeteszeseknek már az első szívinfarktus vagy agyérgörcs túlélésére is viszonylag csekély az esélye. Körülbelül annyi, mint a  cukorbetegségben nem szenvedőknek a második roham esetén.   A magas vérnyomásban szenvedő cukorbetegek esetében az optimális szintre hozott vérnyomás jelentős mértékben gátolja az életet  veszélyeztető szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását.