Szempontok a végtagízületi gyulladások kezeléséhez
      dr. Csermely Miklós
            Összefoglalás
            Az ízületi gyulladások megelőzésében és oki kezelésében fontos az
            etiológia tisztázása. A synovectomia inkább csak a rheumatoid
            arthritis korai stádiumában kedvező, osteoarthrosisban kevésbé
            kedvező eredményt nyújt. Az alternatív gyógymódok széles terápiás
            palettája nyújt segítséget a tüneti kezelésben.
            Kulcsszavak
            rheumatoid arthritis, osteoarthritis, Il-6, krioterápia
      Megelőzés és oki kezelés
      Az ízületi gyulladások kezelésében - a mai szemléletben - sorrend szerint
      elsődleges feladata van a megelőzésnek, illetve az oki kezelésnek. Csak ha
      az oki kezelés nem lehetséges, kerülhet sor a kóros tünetek mérséklését,
      megszüntetését célzó tüneti kezelésre.
      A megelőzés princípiumának az aktív izomerő megtartását és a normál
      statikai helyzet biztosítását tekintjük.
      Az ízület stabilitását biztosító lágy részek - szalagok, ízület körüli
      izomzat - meggyengülése vagy az ízületet alkotó csontok deformálódása
      melegágya az ízületi gyulladás kialakulásának. Így a megelőzés elsődleges
      célja kettős. Elsősorban az aktív működést végző ízület körüli izomzat
      erősítése a megelőzés legfontosabb feladata.
      A passzív feladatot ellátó képletek - a szalagok, a tok - bizonyos
      mértéken túl bekövetkezett fellazulása esetében vagy az ízületet alkotó
      csont deformálódása okozta egyenlőtlen terhelés, stabilitásvesztés miatt
      az ízületi gyulladás kialakulásának megelőzése már csak műtéti úton
      lehetséges. Ennek hiányában rendkívül hamar kialakul a synovialis membrán
      gyulladása. Csak abban az esetben jöhet szóba a megtámasztó vagy
      tehermentesítő külső rögzítés, ha a műtét elvégzése valami okból
      ellenjavallt. A hideg - különösen a nedves hideg - is ízületi gyulladást
      eredményezhet. Ennek kivédése is a megelőzés feladata. A hirtelen
      kialakuló mechanikai behatás, túlerőltetés, sorozatos mikrotraumák,
      foglalkozási ártalmak (például keszonbetegség stb.) és még számos
      szervezetbe jutó kémiai és kóros biológiai anyag a synovialis hártya
      gyulladásos reakcióját válthatja ki. Különböző, gócként jelentkező
      baktériumok, vírusok, számos autoimmun megbetegedés autoantigénjei
      közismerten ízületi gyulladást idéznek elő. Ha azonban az arthritis oka
      nem ismert, sem megelőzés, sem oki kezelés érdemben nem végezhető. A
      kórisme felállításában számos esetben támpontot nyújt a hisztológiai
      lelet. Ez azonban synovitis esetében nem áll fenn, hiszen a synovialis
      hártya lymphocytás, plazmasejtes beszűrődésén, granulocyták megjelenésén,
      a synovialis sejtek paliszádszerű elrendeződésén és a synovialis bolyhok
      fokozottabb képződésén kívül a legtöbb esetben mást nem mutat. Simon
      véleménye szerint (1) ha kórokozót a metszetben nem lehet felismerni, az
      ízületi gyulladás kórokára vonatkozóan a hisztológiai leletből támpontot
      nem szerezhetünk. Az oki kezelés kidolgozása szempontjából jelentősnek
      nevezhető Buzás másfél évtizedes kutatómunkája (2). In vivo
      modellkísérleteiben elölt baktériumokkal, különféle kémiai anyagokkal,
      például humán kozmetikában alkalmazott ásványi olajjal, exogén antigénnel,
      porc alapállományú molekulákkal, interleukinnal stb. sikeresen idézett elő
      a kísérleti állatban synovitist. Sem primer osteoarthritis, sem RA
      esetében oki kezelés nem végezhető. Felmerült, hogy - akár oki kezelésként
      - synovectomiától várható-e végleges vagy tartós eredmény. Houssiau és
      munkatársai vizsgálata szerint (3) rheumatoid arthritisben a synovialis
      folyadékban és a szérumban fokozott interleukin 6 szintet sikerült
      kimutatni. Ezt osteoarthritisben nem találták. Ez már közelebb vezetett a
      kórisme pontosabb felállításához. Jelentős további haladást jelentett
      Lakatos és munkatársainak vizsgálata (4), melyet osteoarthritis és IL-6
      szint méréssel igazolt RA-ban szenvedők synovectomiák utánvizsgálata
      kapcsán végeztek. Megállapításuk szerint - ép porcfelszín esetében - a
      synovectomia kedvezőbb eredményt nyújt. Erre azonban - számos statisztikai
      adat alapján - sajnos osteoarthrosis esetében nem lehet számítani.
      Bakteriális gyulladás esetén oki kezelésként - a tenyésztés
      antibiotikumérzékenység-meghatározása után - indokolt az antibiotikum -
      legtöbbször lokális - adásának megkezdése. Heveny esetben - még
      bakteriális fertőzés esetén is - rendkívül fontos a mínusz 14 C-fokosra
      hűtött krioterápiás beavatkozások alkalmazása. Ezeket a hűtőpakolásokat
      azonban öt percnél tovább felhelyezni helytelen, mivel a testhőmérséklet
      hatására hűtő, gyulladáscsökkentő szerepüket elvesztik. Viszont 90
      percenként a hűtés - naponta többször - ismételhető (5). Ha valamilyen
      megbetegedés van a háttérben - például psoriasis colitis ulcerosa,
      Crohn-féle megbetegedés stb. - vagy reaktív arthritisről van szó,
      rendkívül fontos a kiváltó megbetegedés kezelése. Arthropathia diabetica
      esetén is - az arthritis szakszerű kezelése mellett - rendkívül fontos a
      diabétesz egyensúlyban tartása.
      Tüneti kezelés
      A konvencionális orvoslás gyógyszeres általános és helyi, valamint
      fizioterápiás kezelése mellett számos lehetőség nyílik az idült
      synovitisek alternatív terápiájára is.
      - Az akupunktúra és az akupresszúra vonatkozásában (6, 7) - tekintve, hogy
      a hideggel és a nedvességgel szemben kialakuló ellenálló képesség fokozása
      a cél - a fájdalmas pontok kezelése mellett a lép, a vastagbél, a gyomor
      és a befogadócsatorna pontjainak kezelésétől lehet várni kedvező eredményt
      (gyomor 35, 36, epe 34, fülben a 39 és 40 pont).
      - A fitoterápia is számos kezelési lehetőséget (8, 9) biztosít.
      Fájdalomcsillapításra külsőleg borsmentaolajat, a helyi keringés és
      anyagcsere javítására az Apisarthron - a méhmérget tartalmazó - kenőcsöt,
      valamint a Symphytum officionale elnevezésű fekete nadálytövet (meleg
      pakolásban) használnak. (Egyes irodalmi adatok a per os fogyasztást
      karcinogénveszély miatt nem javasolják!) Kémiai hatásuknál fogva jól
      beváltak a szalicintartalmú gyógynövények (Salix purpurea, Populus nigra
      stb.), melyek prosztaglandingátló hatásukkal nyújtanak jelentős
      gyulladáscsökkentést (10). Régóta ismert az ízületi bántalomban szenvedők
      csalánkezelése is, melynek lokális alkalmazása esetén az erek
      per-meabilitása jelentősen megnövekszik, a helyi anyagcsere is fokozódik,
      s így gyorsul a gyulladásos termékek elszállítása.
      - A jódról köztudott a fehérjeoldó, a határhártyák permeabilitását fokozó
      és vasodilatatiós hatása (11, 12). Az ízületi izzadmányok felszívódását
      növeli, így az ízületi gyulladások mérséklésére rendkívül jól bevált
      szerként tartják számon. A jódkenőcsök jódos ásványvizek balneoterápiája
      révén vagy a 2%-os kálium-jodátum oldat iontoforézis segítségével vihető
      be. Régi, bevált kezelés a jódkenőcsös pakolás, melynél a vazelinnel két-
      vagy háromszorosára felhígított kálium-jodátumot vékonyan felkenik, majd
      celofánnal és gyapjúkendővel borítják a gyulladásban lévő ízületet. Még
      számos beavatkozási lehetőséget lehetne felsorolni. Ki kell azonban
      emelni, hogy a heveny gyulladás megszűnte után a konzervatív kezelés
      sarkalatos eszköze az érintett ízület körüli izomzat erejének növelése
      izometriás, valamint izotóniás torna segítségével. Különösen fontos ez a
      teherviselő ízületek megbetegedése esetén. Csípőízületnél a gluteus
      maximus és medius, térdízületnél a quadriceps izomzat erősítése, tónusának
      fokozása a tornakezelés célja. A kezelést izometriás tornával kell
      kezdeni, a fokozatosság elvét megtartva lehet folytatni az izotóniás
      tornával, először a nehézségi erő kikapcsolásával, majd ezzel szemben. Ezt
      követik az ellenállásos és a terheléses gyakorlatok.
      Felhasznált irodalom
      1. Simon, L.: A korai synovectomia gyakorlati alkalmazása és terápiás
      hatásmechanizmusa. O.H. 23.: 1337-1341., 1970.
      2. Buzás, E.: Arthritismodellek. Magyar Reumatologia, 40.: 133-139., 1999.
      3. Houssiau, F. A. et al.: Interleukin-6 in synovial fluid and serum of
      patiens with rheumatoid arthritis and other in-flammatory arthritidea.
      Arthritis Rheum., 31.: 784-791., 1988.
      4. Lakatos, T., Falus, A., Gáspárdi, G.: A térdízületi synovectomia során
      eltávolított synoviális membrán információ tartalma a hisztológiai lelet
      és az IL-6 termelés alapján rheumatoid arthritisben és osteoarthrosisban.
      5. Csermely, M., Bender, T., Székely, M.: Termoterápiás beavatkozások a
      mozgásszervi megbetegedettek kezelésében. Baln. Rehab. Gyógyf., 3.:
      313-318., 1982.
      6. Pálos, S.: Consilium Cedip Akupunkturae. 7. Auflage, 1990.
      7. Debreceni, L.: Klinikai akupunktúra. Medicina, 1988.
      8. Petrányi, Á., Székely, J.: A gyógynövények szerepe az idős emberek
      kezelésében. Komplementer Medicina, 2.: 17-25., 1998.
      9. Petri, G., Mikita, K., Nyiredi, Sz.: Gyógynövények a gyógyászatban.
      Medicina, 1984.
      10. Mills, S.: Kiegészítő (komplementer) gyógymódok. Golden Book Kiadó,
      Budapest, 1997.
      11. Csermely, M.: Fizioterápia. Medicina, Budapest, 1994.
      12. Varró, A.: Gyógynövények gyógyhatásai. Pannon Könyvkiadó, Budapest,
      1991.
      Szakmai önéletrajz
      Dr. Csermely Miklós 1953-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.
      1957-1992 között az ORFI-ban mint ortopédsebész dolgozott, majd 1976-tól
      az ORFI reuma M és Központi Fizioterápiás Osztályát vezette. 1958-ban
      ortopédsebészetből, majd 1980-ban reumatológiából és fizioterápiából
      szerzett szakorvosi képesítést. 1980-tól reumatológia, fizioterápia és
      rehabilitáció szaktárgyakból a HIETE Szakvizsgáztató Bizottságának tagja.
      10 évig volt a Magyar Balneológiai Egyesület főtitkára. 1976-ban
      Budapestért emlékérmet, 1992-ben Schulhof Vilmos és Ödön emlékérmet
      kapott. A fővárosi ÁNTSZ természetgyógyászati szakfelügyelő főorvosa.
      A szerző levelezési címe:
      dr. Csermely Miklós
      1029 Budapest, Bölény u. 13.
      tartalom