| Módszertan : Szempontok a végtagízületi gyulladások kezeléséhez |
Szempontok a végtagízületi gyulladások kezeléséhez
Összefoglalás az izületi gyulladások megelőzésében és oki fontos kezelésében az etiológia tisztázása.
Szempontok a végtagízületi gyulladások kezeléséhez dr. Csermely Miklós Összefoglalás Az ízületi gyulladások megelőzésében és oki kezelésében fontos az etiológia tisztázása. A synovectomia inkább csak a rheumatoid arthritis korai stádiumában kedvező, osteoarthrosisban kevésbé kedvező eredményt nyújt. Az alternatív gyógymódok széles terápiás palettája nyújt segítséget a tüneti kezelésben. Kulcsszavak rheumatoid arthritis, osteoarthritis, Il-6, krioterápia Megelőzés és oki kezelés Az ízületi gyulladások kezelésében - a mai szemléletben - sorrend szerint elsődleges feladata van a megelőzésnek, illetve az oki kezelésnek. Csak ha az oki kezelés nem lehetséges, kerülhet sor a kóros tünetek mérséklését, megszüntetését célzó tüneti kezelésre. A megelőzés princípiumának az aktív izomerő megtartását és a normál statikai helyzet biztosítását tekintjük. Az ízület stabilitását biztosító lágy részek - szalagok, ízület körüli izomzat - meggyengülése vagy az ízületet alkotó csontok deformálódása melegágya az ízületi gyulladás kialakulásának. Így a megelőzés elsődleges célja kettős. Elsősorban az aktív működést végző ízület körüli izomzat erősítése a megelőzés legfontosabb feladata. A passzív feladatot ellátó képletek - a szalagok, a tok - bizonyos mértéken túl bekövetkezett fellazulása esetében vagy az ízületet alkotó csont deformálódása okozta egyenlőtlen terhelés, stabilitásvesztés miatt az ízületi gyulladás kialakulásának megelőzése már csak műtéti úton lehetséges. Ennek hiányában rendkívül hamar kialakul a synovialis membrán gyulladása. Csak abban az esetben jöhet szóba a megtámasztó vagy tehermentesítő külső rögzítés, ha a műtét elvégzése valami okból ellenjavallt. A hideg - különösen a nedves hideg - is ízületi gyulladást eredményezhet. Ennek kivédése is a megelőzés feladata. A hirtelen kialakuló mechanikai behatás, túlerőltetés, sorozatos mikrotraumák, foglalkozási ártalmak (például keszonbetegség stb.) és még számos szervezetbe jutó kémiai és kóros biológiai anyag a synovialis hártya gyulladásos reakcióját válthatja ki. Különböző, gócként jelentkező baktériumok, vírusok, számos autoimmun megbetegedés autoantigénjei közismerten ízületi gyulladást idéznek elő. Ha azonban az arthritis oka nem ismert, sem megelőzés, sem oki kezelés érdemben nem végezhető. A kórisme felállításában számos esetben támpontot nyújt a hisztológiai lelet. Ez azonban synovitis esetében nem áll fenn, hiszen a synovialis hártya lymphocytás, plazmasejtes beszűrődésén, granulocyták megjelenésén, a synovialis sejtek paliszádszerű elrendeződésén és a synovialis bolyhok fokozottabb képződésén kívül a legtöbb esetben mást nem mutat. Simon véleménye szerint (1) ha kórokozót a metszetben nem lehet felismerni, az ízületi gyulladás kórokára vonatkozóan a hisztológiai leletből támpontot nem szerezhetünk. Az oki kezelés kidolgozása szempontjából jelentősnek nevezhető Buzás másfél évtizedes kutatómunkája (2). In vivo modellkísérleteiben elölt baktériumokkal, különféle kémiai anyagokkal, például humán kozmetikában alkalmazott ásványi olajjal, exogén antigénnel, porc alapállományú molekulákkal, interleukinnal stb. sikeresen idézett elő a kísérleti állatban synovitist. Sem primer osteoarthritis, sem RA esetében oki kezelés nem végezhető. Felmerült, hogy - akár oki kezelésként - synovectomiától várható-e végleges vagy tartós eredmény. Houssiau és munkatársai vizsgálata szerint (3) rheumatoid arthritisben a synovialis folyadékban és a szérumban fokozott interleukin 6 szintet sikerült kimutatni. Ezt osteoarthritisben nem találták. Ez már közelebb vezetett a kórisme pontosabb felállításához. Jelentős további haladást jelentett Lakatos és munkatársainak vizsgálata (4), melyet osteoarthritis és IL-6 szint méréssel igazolt RA-ban szenvedők synovectomiák utánvizsgálata kapcsán végeztek. Megállapításuk szerint - ép porcfelszín esetében - a synovectomia kedvezőbb eredményt nyújt. Erre azonban - számos statisztikai adat alapján - sajnos osteoarthrosis esetében nem lehet számítani. Bakteriális gyulladás esetén oki kezelésként - a tenyésztés antibiotikumérzékenység-meghatározása után - indokolt az antibiotikum - legtöbbször lokális - adásának megkezdése. Heveny esetben - még bakteriális fertőzés esetén is - rendkívül fontos a mínusz 14 C-fokosra hűtött krioterápiás beavatkozások alkalmazása. Ezeket a hűtőpakolásokat azonban öt percnél tovább felhelyezni helytelen, mivel a testhőmérséklet hatására hűtő, gyulladáscsökkentő szerepüket elvesztik. Viszont 90 percenként a hűtés - naponta többször - ismételhető (5). Ha valamilyen megbetegedés van a háttérben - például psoriasis colitis ulcerosa, Crohn-féle megbetegedés stb. - vagy reaktív arthritisről van szó, rendkívül fontos a kiváltó megbetegedés kezelése. Arthropathia diabetica esetén is - az arthritis szakszerű kezelése mellett - rendkívül fontos a diabétesz egyensúlyban tartása. Tüneti kezelés A konvencionális orvoslás gyógyszeres általános és helyi, valamint fizioterápiás kezelése mellett számos lehetőség nyílik az idült synovitisek alternatív terápiájára is. - Az akupunktúra és az akupresszúra vonatkozásában (6, 7) - tekintve, hogy a hideggel és a nedvességgel szemben kialakuló ellenálló képesség fokozása a cél - a fájdalmas pontok kezelése mellett a lép, a vastagbél, a gyomor és a befogadócsatorna pontjainak kezelésétől lehet várni kedvező eredményt (gyomor 35, 36, epe 34, fülben a 39 és 40 pont). - A fitoterápia is számos kezelési lehetőséget (8, 9) biztosít. Fájdalomcsillapításra külsőleg borsmentaolajat, a helyi keringés és anyagcsere javítására az Apisarthron - a méhmérget tartalmazó - kenőcsöt, valamint a Symphytum officionale elnevezésű fekete nadálytövet (meleg pakolásban) használnak. (Egyes irodalmi adatok a per os fogyasztást karcinogénveszély miatt nem javasolják!) Kémiai hatásuknál fogva jól beváltak a szalicintartalmú gyógynövények (Salix purpurea, Populus nigra stb.), melyek prosztaglandingátló hatásukkal nyújtanak jelentős gyulladáscsökkentést (10). Régóta ismert az ízületi bántalomban szenvedők csalánkezelése is, melynek lokális alkalmazása esetén az erek per-meabilitása jelentősen megnövekszik, a helyi anyagcsere is fokozódik, s így gyorsul a gyulladásos termékek elszállítása. - A jódról köztudott a fehérjeoldó, a határhártyák permeabilitását fokozó és vasodilatatiós hatása (11, 12). Az ízületi izzadmányok felszívódását növeli, így az ízületi gyulladások mérséklésére rendkívül jól bevált szerként tartják számon. A jódkenőcsök jódos ásványvizek balneoterápiája révén vagy a 2%-os kálium-jodátum oldat iontoforézis segítségével vihető be. Régi, bevált kezelés a jódkenőcsös pakolás, melynél a vazelinnel két- vagy háromszorosára felhígított kálium-jodátumot vékonyan felkenik, majd celofánnal és gyapjúkendővel borítják a gyulladásban lévő ízületet. Még számos beavatkozási lehetőséget lehetne felsorolni. Ki kell azonban emelni, hogy a heveny gyulladás megszűnte után a konzervatív kezelés sarkalatos eszköze az érintett ízület körüli izomzat erejének növelése izometriás, valamint izotóniás torna segítségével. Különösen fontos ez a teherviselő ízületek megbetegedése esetén. Csípőízületnél a gluteus maximus és medius, térdízületnél a quadriceps izomzat erősítése, tónusának fokozása a tornakezelés célja. A kezelést izometriás tornával kell kezdeni, a fokozatosság elvét megtartva lehet folytatni az izotóniás tornával, először a nehézségi erő kikapcsolásával, majd ezzel szemben. Ezt követik az ellenállásos és a terheléses gyakorlatok. Felhasznált irodalom 1. Simon, L.: A korai synovectomia gyakorlati alkalmazása és terápiás hatásmechanizmusa. O.H. 23.: 1337-1341., 1970. 2. Buzás, E.: Arthritismodellek. Magyar Reumatologia, 40.: 133-139., 1999. 3. Houssiau, F. A. et al.: Interleukin-6 in synovial fluid and serum of patiens with rheumatoid arthritis and other in-flammatory arthritidea. Arthritis Rheum., 31.: 784-791., 1988. 4. Lakatos, T., Falus, A., Gáspárdi, G.: A térdízületi synovectomia során eltávolított synoviális membrán információ tartalma a hisztológiai lelet és az IL-6 termelés alapján rheumatoid arthritisben és osteoarthrosisban. 5. Csermely, M., Bender, T., Székely, M.: Termoterápiás beavatkozások a mozgásszervi megbetegedettek kezelésében. Baln. Rehab. Gyógyf., 3.: 313-318., 1982. 6. Pálos, S.: Consilium Cedip Akupunkturae. 7. Auflage, 1990. 7. Debreceni, L.: Klinikai akupunktúra. Medicina, 1988. 8. Petrányi, Á., Székely, J.: A gyógynövények szerepe az idős emberek kezelésében. Komplementer Medicina, 2.: 17-25., 1998. 9. Petri, G., Mikita, K., Nyiredi, Sz.: Gyógynövények a gyógyászatban. Medicina, 1984. 10. Mills, S.: Kiegészítő (komplementer) gyógymódok. Golden Book Kiadó, Budapest, 1997. 11. Csermely, M.: Fizioterápia. Medicina, Budapest, 1994. 12. Varró, A.: Gyógynövények gyógyhatásai. Pannon Könyvkiadó, Budapest, 1991. Szakmai önéletrajz Dr. Csermely Miklós 1953-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1957-1992 között az ORFI-ban mint ortopédsebész dolgozott, majd 1976-tól az ORFI reuma M és Központi Fizioterápiás Osztályát vezette. 1958-ban ortopédsebészetből, majd 1980-ban reumatológiából és fizioterápiából szerzett szakorvosi képesítést. 1980-tól reumatológia, fizioterápia és rehabilitáció szaktárgyakból a HIETE Szakvizsgáztató Bizottságának tagja. 10 évig volt a Magyar Balneológiai Egyesület főtitkára. 1976-ban Budapestért emlékérmet, 1992-ben Schulhof Vilmos és Ödön emlékérmet kapott. A fővárosi ÁNTSZ természetgyógyászati szakfelügyelő főorvosa. A szerző levelezési címe: dr. Csermely Miklós 1029 Budapest, Bölény u. 13. tartalom
| |