A NŐGYÓGYÁSZATI RÁKSZŰRÉS

Miből áll a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat?

A női nemi szervek harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése a méhnyakrák. Magyarországon évente csaknem hatszáz nő hal meg e súlyos megbetegedésben, mely a női nemi szervi rákok 10-12 %-át teszi ki. Bár az utóbbi évtizedben előfordulási gyakorisága csökken, a veszélyeztetett életkor azonban sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik el.

Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett és rendszeres nemi élet, a partnerek gyakori cserélgetése - a promiszkuitás -, amely számos rizikófaktort jelent. A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások - melyek gyakran társulnak vírusos fertőzéssel (Human Papilloma Vírus: HPV) -, rákelőző állapoton át a rettegett rákká fejlődhetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, rákelőző elváltozásai és a kezdeti - még gyógyítható - stádiumban lévő rák könnyen diagnosztizálható, felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal. Mit is jelent ez? Elsődleges szűrővizsgálaton a tünet- és panaszmentes nők időszakonkénti, rendszeres vizsgálatát értjük. Fájdalmatlan, gyors, szövődménymentes és szakszerű elvégzése esetén közel 100% a találati biztonság.

A szeméremtest megtekintése után a hüvely feltárása: - tükörvizsgálat - kolposzkóp használata mellett áttekintjük a hüvelyfalakat és a méhszájat. Ezután - megfelelő eszközökkel - citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a méhszáj felszínéről és a méhnyakról, amely a vizsgáló orvos számára csak részben áttekinthető. A citológiai szűrés a méhnyak levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti. Ez a Papanicolau-ról elnevezett Pap-teszttel történik. A levett mintából kenetet készítenek, fixálás és speciális festés után történik a mikroszkópos vizsgálat.

• P1, P2 leletekben daganatgyanú nincs, további kezelést nem igényel
• P3 eredmény esetén - megfelelő kezelés után - a vizsgálat ismétlése javasolt. Ha a lelet újból P3, akkor a szövettani elemzés elvégzése feltétlenül javasolt.
• P4, P5 eredmény esetén már daganatgyanús, ill. rákos sejtek láthatók. Ilyenkor szövettani vizsgálat szükséges, mely leggyakrabban a méhszáj kúp alakú kimetszését jelenti. E kis műtéttel biztosítható a pontos diagnózis, és az esetek nagy részében ez a gyógyulást is jelenti.

A citológiai anyagvétel (kenet) után végezzük a kolposzkópos vizsgálatot. A kolposzkóp 7,5-30-szoros nagyítást biztosító, megfelelő fényforrással ellátott optikai eszköz. Ennek segítségével olyan testfelszíni és testüregi hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók, illetve a látott elváltozás súlyossága jól megítélhető. Előnye, hogy a szöveteket élőben, saját környezetükben vizsgálhatjuk, valamint könnyen ismételhető. Ecetsav- és jódtartalmú szer alkalmazásával a kóros területek jól elkülöníthetők az ép szövetektől.

Mivel könnyen megismételhető, a gyakorlott vizsgáló orvos pontos választ adhat a folyamat javulásáról vagy rosszabbodásáról. A vizsgálat végeztével az orvos - a citológiai eredmény kivételével - mindenről tájékoztatni tudja a pácienst. Ismétlést vagy további kezelést igénylő citológiai eredményről írásban értesül a beteg. A két módszer együttes, gondos alkalmazása biztosítja a szűrővizsgálat nagy hatékonyságát.

Ezután következik az úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat, amely során kitapintjuk a méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát, tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek állapotáról.
A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen, szerves részét kell hogy képezze az emlők áttapintása is.

Magyarországon a nőgyógyászati rákszűrés személyi és anyagi feltételei biztosítottak. A női lakosság teljes átszűréséhez kitartó, gondos egészségnevelői és felvilágosító munkára van szükség.

Dr. Sárosi Zsuzsanna
nőgyógyász-onkológus

VitalMedia Portal Site